FogasVálasz

Ha nem elég a fehér; ha nem tetszik a forma; ha több kell, mint amit a természet adott. Hollywood smile – így hívják az amerikai filmipar által megálmodott nagy, fehér fogak kultuszát. De nem mindenki születik sztárnak, és nem mindenkinek szépek az amúgy egészséges fogai. Ilyenkor kerül képbe a légiesen gyönyörű porcelán héj.

A fehérítést ízlelgetve már szóba került, hogy a „tökéletes mosolyhoz” gyakran rögös út vezet. Ha, a fogzománcod foltos, a fognyakaid sárgák, vagy a fogaid formája előnytelen, azon a fehérítés sem tud segíteni. Létezik azonban erre is megoldás. A fogak külső felszínére vékony porcelán réteget ragasztva látványos és tartós eredményt érhetünk el. Ezt az eljárást nevezzük héjnak, vagy héjkerámiának. Izgalmas terület, ezért érdemes egy picit jobban megismerkedni vele!

Csodásan hangzik! Nem is kell lecsiszolni a fogamat?

Lecsiszolni abban az értelemben nem kell, mint egy teljes koronához, de azért elő kell készíteni a fogaidat a héjak készítése előtt. Ilyenkor ugyanúgy érzéstelenítés mellett dolgozunk, mint a rendes „csiszolásnál”, de csak a fogaid külső felszínén, a zománc rétegből veszünk el egy keveset. A héjaknak ugyanis szükségük van egy kis helyre, és az előkészítés nélkül túlságosan vastaggá válnának tőlük a fogaid.

Szebb a héj, mint a korona?

Nagyon szép tud lenni mindkettő. A héj nagy értéke abban rejlik, hogy nem kell sokat elvenni a fogadból, mégis a teljes látható felszínt borítja. Az eredmény mindig meggyőző. A héjak színe és formája bizonyos mértékig követi azért a saját fogaidat. Porcelán koronával viszont teljesen „újra lehet gondolni” az esztétikumot, ezért vannak helyzetek, ahol a korona még a héjnál is szebb lehet.

És melyik tartósabb?

A válasz itt egyértelmű: a korona erősebb, ellenállóbb, mint a héj. Nem is csoda, hiszen a korona nem csak körbeveszi a fogadat, de vastagabb is a héj vékony porcelánjánál. A héjak készítésének egyik feltétele, hogy vállalni tudjad az extra óvatosságot a szépség érdekében: tilos üvegből inni, ceruzát rágni, szotyizni, fogakat csikorgatni, boxolni…

Gyökérkezelés után is választhatom a héjat?

A héj nem alkalmas tömött, erősen sérül fogak ellátására, az már a korona „vadászterülete”. Ritkán előfordulhat, hogy héjat választunk gyökérkezelés után, de ez csak nagyon speciális esetekben lehetséges. (Például korábbi ütés hatására elhalt és elszíneződött, amúgy ép metszőfogak gyökérkezelése után.)

Miből készül a héj?

A héjak általában tiszta porcelánból készülnek. Létezik „olcsóbb” megoldás, amit mi direkt kompozit héjnak nevezünk. Itt a héjhoz hasonló szempontok alapján építjük fel a fogadat – tehát a zománc megkímélésével – de porcelán helyett speciális, esztétikus tömőanyagot használunk. Előnye a porcelánnal szemben, hogy olcsóbb, és azonnal elkészíthető (nem kell várni a technikusra). A tömőanyagok azonban kevésbé ellenállóak és tartósak, mint a porcelán.

Van egy koronám, amit nem szeretek. Lehetne helyette héj?

Sajnos a már lecsiszolt fogakra nem készülhet héj. Implantátumokra sem tudunk héjat készíteni. De héj után még lehet koronád, ha esetleg megsérülne a fogad, vagy netán hídra lenne szükséged a jövőben…

Csak előre lehet héjat készíteni? Nekem a rágófogam is látszik, ha mosolygok!

Rágófogakra nem szoktunk héjat készíteni, mert a rágás során olyan terhelést kapna, amit nem bírna sokáig. De ha ilyen speciális igényed van, érdemes alaposan megtervezni a lehetőségeket, mert ritkán előfordulhat, hogy mégis megvalósítható.

Van elől egy tejfogam, ami nem esett ki. Ezzel mit lehet kezdeni?

Ha a tejfogad alatt nincs maradó fog, vagy nincs rá esély, hogy kinőjön, jó választás lehet a héj. A tejfog sokkal kisebb, mint a maradó fog, ezért akár csiszolás nélkül is megoldható ide egy héj készítése. Természetesen ez csak akkor jön szóba, ha a tejfogad nem mozog, és teljesen ép. Egyébként felesleges ennyit „áldozni rá”, inkább pótlásban érdemes gondolkozni (pl. implantátum).

Mindezek után már sejted, miként lehetséges, hogy kedvenc filmsztárod csúnyácska fogai egyik napról a másikra széles, tündöklő mosollyá változtak. A „Hollywood smile” már neked is elérhető, de nem tudjuk garantálni, hogy csak ennyitől filmsztár leszel 😉

A hiányzó fogak pótlásának vágya egyidős az emberiséggel. (Megelőzve a fehér fogak utáni vágyat, a kellemes lehelet utáni vágyat, és a fogszabályozást is!) Ma már több lehetőség közül választhatunk, de sokáig a híd jelentette az egyetlen „igazi” megoldást foghiány ellen.

A fogászati híd talán a legközismertebb fogpótlás, de sokan keverik a hidat a koronával. Gyorstalpaló: a híd több fog méretű, ÉS hiányzó fogat is pótol. (Ha a pótlás csak egy fognyi, akkor a neve korona; ha több fognyi, de nincs hiányzó fog alatta, akkor sín). A hidat általában fix pótlásnak készítjük, de léteznek kivehető hidak is (ezek ritkák, mint a fehér holló 🙂 ). A fogászati híd nagyon hasonlít a közúti hidakhoz: neki is van pillére (a fog, ami tartja) és hídteste (az üres rész). Az építkezést itt is mindig gondos tervezés előzi meg, mert meglehetősen bonyolult tud lenni! És igen, a fogászati híd is drága…

Le kell csiszolni az ép fogaimat? Azt nem hagyom!

Valóban, a híd legnagyobb hibája,  hogy a készítéséhez általában le kell csiszolni a szomszédos fogakat. De azért ez nincs mindig így! A legszerencsésebb, ha a hidat eleve implantátumokra készítjük. Ezzel a szomszédos fogak épsége teljesen megkímélhető! Létezik olyan híd, amit (általában az egyik végén) inlay-ben rögzítünk. Nagyon szeretem az inlayt – egyenesen a kedvencem 😉 – de ezt a fajta hidat nem szoktam ajánlani, mert a nagyobb terhelés miatt a fog eltörhet, és tisztítani is igen nehéz. Létezik aztán olyan híd, amit a fog oldalához ragasztunk, mint egy fogszabályozó készüléket. Ezzel nem károsítjuk (nagyon) a fogakat, de a híd nem lesz túl tartós. Ideiglenes megoldásnak tekinthető inkább.

Miért készülnek még hidak, ha lehet implantátumot is használni?

Implantátumokra is gyakran készül híd, tehát nem „ellenségei” egymásnak. De hogy a kérdésre válaszoljak: előfordul, hogy a szomszédos fogakat amúgy is szeretnénk koronázni. Például azért, mert nagy tömés van bennük, gyökérkezelve voltak, vagy simán csak csúnyák. Ilyenkor jó választás a híd. Ráadásul a híd (többnyire) olcsóbb, mint ugyanaz a pótlás implantátumokkal. Előfordulhat, hogy valakinek nem javasolt az implantátum, de ez a téma messzire vezet: az implantátumokról külön posztban lesz szó.

Ha már lecsiszoltatom miatta a fogaimat, meddig lesz jó a hidam?

Ahogy egy régi mesterem mondta: csak jó fogra lehet jó hidat készíteni. Minél jobbak az alapok, annál tartósabb lesz az eredmény! Nem ritkák a 20-30 éves hidak, tehát megéri vállalni érte az áldozatot. Ugyanez az oka, hogy ha mód van rá, igyekszünk a nagyobb hidakat több darabból készíteni – én eleve így szoktam tervezni. Minden lánc olyan erős, mint a leggyengébb láncszeme, és minden híd annyit bír, mint a legrosszabb fog alatta! Elég, ha a fültől-fülig érő körhíd alatt egy foggal komoly baj van: lehet, hogy az egész híd kárba vész miatta.

Fémallergiám van. Készülhet nekem híd?

Szerencsére igen! Régebben ilyen esetekre tartogattuk az aranyból készült hidakat, de ma már tiszta porcelánból – cirkónium oxid kerámiából – is lehet hidat készíteni. Sőt, fémallergia esetén jó eséllyel választható az implantátum is 😉

Nem szeretném, hogy műfognak nézzen ki! Van erre is megoldás?

Az imént említett tiszta porcelán hidak nem csak tartósak, de rendkívül élethűek is. Habár a hagyományos – fémre égetett porcelánból készült – hidak is lehetnek szépek, még jobb eredményt lehet elérni, ha fém helyett kerámia vázra építkezünk. Ezt a technológiát nevezzük az egyszerűség kedvéért cirkon hídnak.

Leesett a hidam. Nagy a baj?

Ezt látatlanban nem lehet megmondani. Ha egy híd meglazul, leesik, az sosem jó jel. Előfordulhat, hogy csak a ragasztó engedett el: ez könnyen orvosolható. Gyakoribb azonban, hogy rémségek „várnak ránk” a híd alatt. Ha az a gyanúd, hogy a hidad mozog, lötyög, mindenképpen keresd fel a fogorvosod, már csak azért is, nehogy lenyeld véletlenül egy óvatlan pillanatban!

A híd alatt is elromolhat a fogam?

Ami elromolhat, az el is romlik (Murpy). Ez a lecsiszolt fogakra fokozottan igaz. A híd (pontosabban a korona) védi az alatta lévő fogakat, de azok sérülékenyebbek az ép fogaknál. Szerencsére gondos szájhigiénével ezek a problémák jórészt megelőzhetők! A lecsiszolt fogak általában olyan tartósnak bizonyulnak, hogy akár új híd is készülhet majd rájuk, ha a mostanit cserélni kell.

Már csak attól félek, hogy megyek emberek közé, amíg készül az új hidam!

Szerencsére ettől nem kell tartanod! Csiszoláskor egyből lehet készíteni ideiglenes pótlást. Ezek persze kevésbé terhelhetőek, és könnyebben levehetőek a véglegesnél, ezért túl bátran nem szabad őket használni. Én csak mosolyfognak szoktam hívni az ideiglenest, mert beszélni, mosolyogni bátran tudsz majd vele! Csak arra kell figyelni, nehogy túl szép legyen, mert akkor nem örülsz majd az új hídnak, amikor elkészül 🙂

Kép: a veszprémi Szent István völgyhíd (1960 körül) – egykor.hu

A tömések sorában a legrettegettebb beavatkozásról lesz most szó. Ez nem más, mint a gyökértömés. Valójában nem is csak egy tömés, hanem egy kezelés-sorozat, ezért helyesebb gyökérkezelésnek nevezni.

Szeretek néhány szót ejteni a dolgok múltjáról – itt senkinek sincs rejtegetni valója 🙂 A gyökérkezelési is roppant „ősi” művészet. A legrégebbi bizonyíték a fog belsejének megnyitására és lezárására, már több, mint 2000 éves. A középkorban is létező gyakorlat volt – a köztéri shownak számító foghúzás mellett – a fájós fog gyökerébe izzó tűt nyomni. Nem, ez még annál is borzalmasabb lehetett, mint amilyennek hangzik! Orvosilag viszont meglepően helyes gondolat: a forró tű elpusztítja a bacikat a fogban, a tű pedig lezárja a gyökeret, hogy ne fertőződjön be újra. Szerencsére sokat fejlődött a technika…

Mikor kell gyökérkezelni egy fogat?

Ha egy fogad fáj, főleg ha már éjszaka sem tudsz tőle aludni, akkor szinte biztosan gyökérkezelésre van szükséged. Olyan is lehet, hogy hosszabb-rövidebb érzékenység után a fogad magától elhat, és elmúlnak a panaszaid. A gyökérkezelést azonban így sem úszod meg. Az elhalt fogak megtartásának ugyanis előfeltétele a gyökérkezelés.

Nincs más megoldás?

Sokan – néha a kollégák is – nemszeretem beavatkozásnak tartják a gyökérkezelést. Pedig egyetlen korrekt alternatívája van az elhalt fog gyógyításának: a foghúzás. A gyökérkezelés nem csak egy kellemetlen és macerás beavatkozás, hanem a legalulértékeltebb fogmegtartó kezelés.

Mi történik, ha nem csinálunk semmit az elhalt foggal?

Az esetek többségében a fertőzés nem áll meg a fog gyökerének végénél  (a gyökércsúcsnál), hanem fokozatosan tovább terjed a környező állcsontra, sőt, akár a szomszédos fogakra. Így jön létre az elhalt fog körül a félelmetesen hangzó ciszta vagy granuloma (a közhiedelemmel ellentétben a ciszta nem daganatos betegség, hanem gyulladás). Előfordul, hogy a gyulladás az ínyen keresztül próbál „kiürülni”, és a beteg fog fölött egy rendszeresen fel- felduzzadó „pattanás” jelenik meg. Ezt a jelenséget hívjuk sipolynak. Nem csak gusztustalan – hiszen folyton szivárog belőle a genny – de ilyenkor már elég rossz a fog megtartásának az esélye. A legdurvább esetben az elhalt fog körül annyira sok csont elpusztul, hogy a fog végül magától kiesik (ez ma már szerencsére elég ritkán fordul elő).

Azt mondták, menjek góckeresésre. Mi köze van ennek a fogakhoz?

Az elhalt fogban megtelepedett bacik nem csak a fog körül okoznak bajt. A vérkeringéssel egészen távoli helyekre is eljutnak és a legváltozatosabb panaszokat okozhatják. Ezt a folyamatot hívjuk gócbetegségnek. Nagyon alattomos dologról van szó, mert a tünetek sokszor enyhék, akár észrevétlenek. A leggyakoribb panaszok a hajhullás, kiütés, bőrgyógyászati gondok, ízületi fájdalom, fáradékonyság. Bizonyos szívbetegségek, pl. műbillentyű esetén egy góc kifejezetten veszélyes lehet. De nem csak fogak miatt alakulhat ki góc: akár egy gyulladt mandula vagy epehólyag is lehet a háttérben (ilyenkor mi nem tudunk segíteni 🙂

Miből áll a gyökérkezelés?

Az első lépés megnézni, hogy melyik fogad halt el. Ha fájós fogról van szó, ez gyakran egyértelmű, de akkor is fontos hozzá a röntgen. Vannak időnként meglepetések… Néha egyáltalán nem könnyű megtalálni az elhalt fogat, például ha híd van rajta! Ezután a kezelendő fogat kifúrjuk. Ha már nem élő fogról van szó, az érzéstelenítés kihagyható, de ezzel szerintem nem érdemes „spórolni”. Az első alkalommal „csak” annyit szoktunk csinálni, hogy kiszedjük az ideget és gyógyszert teszünk a beteg fog gyökerébe. Ezzel a fájdalom (ha volt) hamar megszűnik, és fertőtlenítjük belül a fogat. Ha sikerült szépen kitisztítani, és már nem fáj a fogad, akkor jöhet a gyökértömés. Ez néha csak több tisztítás után lehetséges, ezért a gyökérkezelés akár hetekig is eltarthat.

Nagyon fáj az ideg kiszedése? Ettől félek a legjobban!

Ha a fog nagyon be van gyulladva, bizony a legapróbb inger, akár a tavaszi szellő is erős fájdalmat okoz. Ilyenkor nem mindig lehet eléggé elzsibbasztani a fájós fogat, emiatt a kezelés is nagyon kellemetlen. Szerencsére nem muszáj egyből „kitépni” a ideget. Létezik olyan „gyógyszer”, ami képes kiölni az ideget a fogból, és ezzel a fájdalom is mérsékelhető. Ezt az anyagot azonban közvetlenül a gyulladt fogba kell helyezni – tehát fúrás mindenképpen van – és megvannak a maga veszélyei, ezért csak akkor használjuk, ha tényleg nagyon fájdalmas lenne a kezelés. Természetesen utána ugyanúgy folytatni kell a gyökérkezelést, mert az elhalt ideg nem maradhat odabent.

Mi lesz a foggal a gyökérkezelés után?

Nagyon fontos kérdés! Nem elég a fog gyökerét betömni. A gyökérkezelésre szoruló fogak általában eleve nagyon sérültek, lyukasak, tehát a fog többi részét is helyre kell állítani. Erre a feladatra csak ritkán alkalmasak a hagyományos tömések! Itt jön képbe kedvencem, az inlay 🙂 Természetesen korona vagy híd is készülhet gyökértömött fogra. A jó hír, hogy sikeres gyökérkezelés után a fog akár még évtizedekig használható maradhat, tehát megéri szenvedni érte.

Fájhat egy gyökértömött fog?

Nagyon is! Attól, hogy nincs a fogadban ideg, a környező csont még élő szövet. Ha gyulladás alakul ki a fogad körül, fájdalom is jelentkezhet. (Sajnos nem mindig: így lesz a már említett, alattomos góc.) A gyökértömött fogak nem érzékenyek a hidegre, inkább a rágás szokott fájdalmas lenni. Jellegzetes tünet például, ha egyszer csak magasabbnak érzed a gyökérkezelt fogat a többinél.

Mit lehet tenni, ha fáj a gyökérkezelt fogam?

Ez olyan, mint a társasjátékban a „vissza a start mezőre”. Vagy újra kezdjük a gyökérkezelést, vagy kihúzzuk a fogat. Sajnos a gyökérkezelés (sem) 100%-ban sikeres. Mindig úgy kell rá tekinteni, hogy esélyt adtunk a fognak a maradásra! Ha a gyökértömés után újra baj van a fogaddal, akkor érdemes végiggondolni, hogy mennyi az esély a megtartására.

Remélem nem vettem el (nagyon) a kedved a gyökérkezeléstől! Nem győzöm eleget hangsúlyozni: ha valami gyanús dolgot látsz a fogadon, érdemes mielőbb elmenni a fogorvosodhoz. Ha megvárod, amíg fájni kezd a fogad, biztosan nehezebb lesz mindkettőtöknek!

Kép: Edvard Munch – Sikoly (részlet). Oslói Nemzeti Galéria.

Múltkor terítékre kerültek az amalgám tömések: beszéljünk most az utódokról! Legtöbbször csak „fehér tömésként” emlegetik, de ez nagyon pontatlan. A korszerű tömőanyagok nem fehérek, hanem fogszínűek. Ráadásul nem csak egyféle anyagot használunk, hanem tömőanyag típusok népes családjai versenyeznek a kegyeidért!

Legnépszerűbbek a kompozit tömések. Mint a nevük is mutatja, ezek többféle anyagból álló keverékek. Nem akarlak untatni a kémiai részletekkel: úgy képzelheted el őket, mint műgyantába kevert üvegport. A pontos összetételük rendkívül bonyolult és nagy változatosságot mutat. A kompozit tömőanyagok ma is folyamatos fejlesztése alatt állnak. Ráadásul igen szépek tudnak lenni! Egy jó fogorvos az elérhető alapszínekből egyéni árnyalatokat is tud keverni.

Kedveltek még a cement alapú tömőanyagok. Ezek nem olyan szépek, és keménységük is elmarad a kompozitoktól, de vannak jó tulajdonságaik. Hosszú távú ideiglenes tömésnek vagy mélyebb üregekben alábélelésnek használjuk őket. Gyermekfogászatban is elterjedtek.

Miért van ilyen sokféle tömőanyag?

Azért van sokféle tömőanyag, mert nincs olyan, ami mindenre jó lenne. Látható helyen a szépség a legfontosabb, hátul inkább a keménység előnyös. Vannak folyékony tömőanyagok is, amikkel egészen finoman lehet dolgozni, de cserébe kevésbé bírják a terhelést, mint gyurma-szerű társaik. És sajnos vannak olyan helyzetek, ahol semmilyen tömés sem tudja biztosítani a megfelelő eredményt: itt jön képbe kedvencem, az inlay, vagy akár a korona.

Mi az a lézeres tömés?

Lézert nem használunk a tömésekhez. A kék lámpa, amivel gyakran találkozhatsz a rendelőben, erős UV fényt bocsájt ki. A kompozit tömőanyagok többsége ugyanis UV fény hatására keményedik meg. Ez azért jó, mert így van idő szépen megformázni a tömést: mi döntjük el, mikor kössön meg az anyag. Az UV lámpa hátránya, hogy nagyon vastag tömőanyagot nem tud átvilágítani. Ilyen esetben több, vékonyabb rétegből szoktam felépíteni a tömést. Ez előnyös a tartósság szempontjából is.

A fehér tömés örökké tart?

Sajnos nem. A szép, fogszínű tömések várható élettartama kevesebb, mint a régi amalgám töméseké. Másik hátrányuk, hogy néha egészen észrevétlenül kezd mellettük romlani a fog. Érdemes rendszeresen ellenőriztetned a töméseidet, mert előfordulhat, hogy időnként cserére szorulnak.

Miért romlik el a tömés alatt a fogam?

Általában nem a tömés alatt kezd romlani a fog, hanem mellette. Ha egy tömés nem illeszkedik rendesen, vagy esetleg meglazul, könnyen bejuntak alá a bacik. Itt aztán háborítatlanul tud romlani a fogad anélkül, hogy észrevennéd. Azt szoktam tanácsolni, hogy a tömött fogakra még jobban kell figyelni, mint a többiekre, beleértve a gondos fogselymezést is!

Nem szedi ki a tömést a fogselyem?

Amikor tömést készítünk, mindig ügyelek rá, hogy jól tisztítható legyen. A fogselyemnek mindig be kell férni a tömés mellé! Ugyanígy igaz, hogy egy jó tömésnek ki kell bírnia a fogkőleszedést. Ha egy tömésed mellett gyakran elszakad a fogselyem, vagy kellemetlen szaga van, mindenképpen érdemes annak a tömésnek a körmére nézni! Ha egy tömésed megsérült, kitört belőle egy darab, vagy megrepedt, az egész tömést érdemes kicserélni, mert nem tudhatjuk, mekkora baj van alatta. A fehér töméseket csak a legritkább esetben lehet csere nélkül javítani.

Nem rég készült egy új tömésem, és azóta érzékeny a fogam!

A leggyakoribb oka ennek az szokott lenni, hogy a tömés egy picit magas. Amikor el vagy zsibbadva, nagyon nehéz pontosan beállítani a magasságot. A kompozit tömések ráadásul elég kemények, ezért nem tudod otthon „berágni” a helyére. Érdemes ilyenkor egy igazításra visszamenned a rendelőbe. Az érzékenység másik oka az lehet, hogy a fogadat irritálja a tömés anyaga. Ez nagyon mély lyukaknál szokott előfordulni. Ha a panasz fokozatosan enyhül, és nem kell fájdalomcsillapítót szedned miatta, általában nincs nagy baj. Sajnos az is előfordulhat, hogy a fogat gyökérkezelni kell, ezért mindenképpen szóljál a fogorvosodnak, ha ilyet tapasztalsz!

Mire jó a próbatömés?

Inkább ideiglenes tömésnek hívjuk. Mint a neve is mutatja, azért használjuk, hogy ne legyen lyukas a fogad addig se, amíg végleges ellátást tudunk készíteni bele. Leggyakrabban gyökérkezelés során használjuk, mert ilyenkor általában több alkalommal kell jönnöd a végleges töméshez. Inlay készítése során is használunk ideiglenes tömést: amíg a technikus dolgozik, ezzel védjük a pontosan kialakított üreget és a fogadat. Az ideiglenes tömés puha, és könnyű kiszedni a fogból. Néhány hétnél tovább nem szoktuk használni, ezért ne essél kétségbe, ha kis darabok kiesnek, kikopnak belőle. Hosszú távú ideiglenes tömésnek inkább a már említett cement töméseket javasolom. Ezek akár fél-egy évig is kitartanak, de csak fúróval lehet őket kiszedni a fogadból. Csak ritkán van rájuk szükség.

Még egy jó tanács a végére: ha egy fogad kicsit lyukas, vagy kiesett a tömés belőle, mielőbb érdemes cselekedned! Az, hogy nem fáj a fogad, nem jelenti azt, hogy ráérsz még fogorvoshoz menni! A lyukas fog nem fog magától meggyógyulni, de könnyen rosszabb helyzetbe kerülhetsz, ha sokáig halogatod az új tömést!

Kép: ©Kukshinov/Shutterstock.com

Gyakran fordulnak hozzám régi amalgám tömésekkel, hogy azokat „fehérre” cseréljük. Az amalgám tömések már nem „divatosak”, de hosszú élettartamuk miatt még sokáig velünk lesznek. Érdemes tisztázni néhány dolgot velük kapcsolatban.

Egy kis történelem: ugyan az amalgám töméseket nem a régi görögök találták ki, de egyes források szerint Kínában már 1500 évvel ezelőtt használták az amalgámot. Európában csak később terjedt el; az 1800-as években vált uralkodóvá a fogászatban. Ma sem tilos amalgám tömést készíteni, hiszen olcsó és tartós, ami nem megvetendő tulajdonság. Kicsit olyan helyzetben van az amalgám, mint a cukor az édesítőszerek között: tudjuk, hogy nem jó, de legalább ismerjük a veszélyeit. Az amalgámmal van messze a legtöbb tapasztalat a fogtömések között.

Mérgező az amalgám tömés?

Gyakori tévhit, hogy ezekből a tömésekből a higany kioldódik, és emiatt nagyon veszélyesek. Ez szerencsére nincs így. Az amalgám tömés (nagyon leegyszerűsítve) egy higyany-ezüst-ón-réz ötvözet. Ahogy a 14 karátos aranygyűrűd sem válik szét magától arany, ezüst és réz darabokra, úgy a már elkészült amalgám tömésből sem „távozik” magától a higany. A másik példa, amit fel szoktam hozni az oldódás ellen, hogy nem ritkák a 20-30 éves amalgám tömések. Márpedig én sosem láttam olyat, hogy egy öreg tömés „elolvadt” volna. Ha a benne lévő higany kioldódna, a tömés mérete is a felére csökkenne ilyen hosszú idő alatt.

De a higany azért mérgező?

Sajnos az amalgám tömés készítése és eltávolítása során előfordulhat higany szennyeződés, ezért nagyon körültekintően kell bánni vele. Új amalgám töméseket a legritkább esetben készítünk. Terhes nőknek még a régi amalgám tömések cseréjét se szoktuk javasolni, hacsak nem elkerülhetetlen a dolog. A legnagyobb veszélyben különben a fogorvosok és asszisztensek voltak, amíg ezeket a töméseket nagy mennyiségben használták. Persze ha egy amalgám tömésed kiesne véletlenül, semmiképpen ne nyeld le!

Olyan csúnya az amalgám, mégis inkább kicseréltetném!

Abban mindenki egyetért, hogy  a modern „fehér” tömőanyagok sokkal esztétikusabbak, mint a régi amalgám tömések. Ha téged zavarnak a feltűnő, régi töméseid, akkor természetesen érdemes őket kicserélni. Nem azért, mert mérgezőek, hanem azért, mert tudunk szebbet készíteni. Az esztétika nagyon fontos szempont a fogászatban! Ráadásul előfordulhat, hogy egy régi amalgám töméssel az esztétikai gondok mellett más probléma is van. Ilyenkor mindenképpen cserélni kell az amalgám tömést, nem azért, mert csúnya, hanem azért, mert baj van vele.

Könnyen ki lehet cserélni az amalgámot fehér tömésre?

Az amalgám tömések nem javíthatók, ezért a hibás, sérült tömést akkor is teljesen el kell távolítani, ha nem minden oldalán látunk problémát. Az amalgám tömésekre jellemző, hogy elég nagyok szoktak lenni. Ez amiatt van, hogy az amalgám nem ragad a foghoz. A fogorvos jó nagy üreget kénytelen hozzá kialakítani, amibe az amalgám „meg tud kapaszkodni”. Sajnos pont ezért az amalgám tömések eltávolítása után lehetnek nehézségek. Az egyik ilyen gond, hogy nagyon kevés marad a fogból. Megoldásként a már korábbi posztban magasztalt inlay-t szoktam ajánlani, egyszerűen azért, mert sima töméssel ezek a fogak már nem állíthatók helyre rendesen. Sajnos az is előfordulhat, hogy a fogat gyökérkezelni kell, ami ritkán kellemes élmény. Szóval ha ki szeretnéd cseréltetni az amalgám töméseidet, érdemes előtte – a fogorvosod segítségével – körüljárni a kérdést!

A régi tömés mellett szürke a fogam! Nagy a baj?

Előfordulhat, hogy az amalgám tömés mellett romlani kezdett a fogad, ezért mindenképpen érdemes alaposan a körmére nézni ennek a tömésnek! Szerencsére az amalgám antibakteriális hatással bír, ezért nem biztos, hogy nagy a baj. Az amalgám tömések ugyanis el tudják színezni a fogak anyagát. Ennek „köszönhető”, hogy töméscsere után akkor sem lesz mindig hibátlan az esztétikai eredmény, ha az új tömés amúgy gyönyörű. Elől, feltűnő helyen kicserélt amalgám tömések után éppen ezért megeshet, hogy inkább héjat vagy koronát érdemes készíteni a tökéletes szépség érdekében.

Gyereknek amalgám tömés? Barbárság?

A gyermekfogászatban az amalgám különleges helyet foglalt el. Az amalgám tömések egyik előnyös tulajdonsága, hogy nem annyira kényesek a nedvességre, mint a fehér tömések. Márpedig kisgyerekeknél, ahol gyorsan kell a „tiltakozó” beteg szájában dolgozni, ez felbecsülhetetlen tud lenni. Hozzá jön ehhez, hogy tejfogak esetében a szépség másodlagos, hiszen úgyis kiesik majd a fogacska (…de néha nem). Mára elérhetőek lettek jobb megoldások, ezért gyerekeknél sem javasolt többé az amalgám tömés.

 

Kép: iStock.com /radub85/videophoto

Gyakori jelenség a fogkövesség, szinte mindenkinek van több-kevesebb fogköve, akinek foga van. Sőt, a teljes fogsort viselők esetében a protézisre rakódik előszeretettel, tehát a fogkő az egyik olyan „fogas” probléma, amitől a fogak elvesztése után se lehet megszabadulni…

A fogkő magas ásványi anyag tartalmú „lepedék”, amit leginkább a vízkőhöz szoktam hasonlítani. Nem csupán esztétikai gondot jelent: szivacsos szerkezete és magas szerves anyag tartalma miatt kitűnő búvóhelyet jelent a bacik számára. A fogkő bárhol megjelenhet a fogakon, de leginkább az íny és a fogak találkozását kedveli. Itt okozza a legtöbb bajt is: a fogágybetegség és a fogkő kéz a kézben járnak. A fogkő elrejtheti a kezdődő fogszuvasodást, hozzájárulhat a kellemetlen szájszag kialakulásához és számos, nem-fogászati betegség kockázatát képes növelni. Ezért szoktuk rendszeresen leszedni 🙂

Milyen gyakran kell leszedni a fogkövet?

A legegyszerűbb válasz, hogy évente, a rendszeres fogászati ellenőrzés alkalmával (mert ugye, jársz ilyenre). Persze, mint a legtöbb egyszerű válasz, ez sajnos rossz válasz. Van, aki olyan szerencsés, hogy alig-alig van fogköve, ők simán kihagyhatnak pár évet (de kontrollra nekik is érdemes jönni). És szép számmal akad, akinek hajlama van rá, vagy netán fogágybetegsége van. Ha utóbbiak közé tartozol, akkor érdemes lehet fél évente, vagy még gyakrabban rászánnod magad egy profi szájhigiénés kezelésre.

Nem tudom valahogy otthon leszedni a fogkövemet?

Sajnos nem. A fogkő abban is hasonlít a vízkőhöz, hogy csak erős savakkal lehet feloldani, ami a fogzománcot is jócskán károsítja. Meg aztán kinek van kedve erős savakat a szájába venni, ugye. Emiatt nem létezik se hatásos öblögető szer, se fogkrém a fogkő eltávolítására. A rendelőben mi sem kémiai módszert használunk: a fogkőleszedés során egy gyorsan rezgő tűvel (becsületes nevén ultrahangos depurátorral) lekapirgáljuk a fogkövet minden fogfelszínről. Utána egy polírozás is kell, mert ez megnehezíti, hogy gyorsan visszatérjen a fogkő, és mellesleg szebbek lesznek tőle a fogaid. Mindezt nem tudod otthon megvalósítani, mert a berendezés drága, és a használata sok gyakorlást igényel. Ráadásul éles, hegyes dolgokkal a fogaidat otthon kapirgálni könnyen vezetne sérüléshez. Inkább bízd ránk a „piszkos munkát” 🙂 !

Nem árt a fogaknak a fogkőleszedés? Olyan rémes hangja van!

A hangja az ultrahangos eszköz visítása miatt ilyen kellemetlen, de ez sokkal hatékonyabb, mint a lassúbb változatok (már alig lehet olyannal találkozni). Jó hír viszont, hogy a fogkő leszedéséhez használt tű (azaz depurátor) hegye acélból van és puhább, mint a fogzománc. Bizony, a fogzománcot az acél tűvel meg se lehet karcolni! Óvatosságra az ínyszél mellett nagy szükség van, de pont ezért végzi ezt a feladatot fogorvos vagy szájhigiénikus. Olyan „baleset” előfordulhat, hogy egy tömés, netán egy korona meglazul a fogkőleszedés során, de ez általában attól van, hogy már valami baj volt vele korábban. A töméseknek, pótlásoknak ki kell bírniuk a professzionális tisztítást!

Mégis mit tehetnék a fogkő ellen, ha már leszedni nem tudom?

Nem fogsz meglepődni: a megoldás ezúttal is a megelőzés. Az élet azonban igazságtalan. Ha hajlamos vagy fogkő képződésre, valószínűleg nem fogsz megszabadulni a depurátor hangjától. De azért vannak jó tippjeim a számodra! A legelső a dohányzás. A cigi a fogkő kialakulását elősegíti, a meglévő fogkövet pedig látványosan (csúnyán) elszínezi. Még egy indokod van, hogy leszokjál! Sokat ront a fogkő-fronton a kávé és a tea. Érdekes, de ebből a szempontból a rendes „angol” tea a legrosszabb. Nagyon gyorsan vissza tudja növeszteni a fogkövedet! Mivel a lepedék a nyálban oldott ásványi anyagoktól „kövesedik meg”, a magas folyadékbevitel előnyös azáltal, hogy csökkenti az ásványi anyagok koncentrációját a nyálban. Magyarul igyál sok folyadékot, de lehetőleg ne valami keményvonalas ásványvizet (amúgy sem olyan egészségesek, mint szeretik hirdetni magukról). Halkan teszem hozzá, hogy a kóla és más szénsavas üdítők magas savtartalmuk miatt nem kedveznek a fogkő kialakulásának, de attól még nagyon egészségtelenek és ártanak a fogaidnak. Azzal sem árulok el nagy titkot, hogy ha a lepedéket mindig alaposan eltávolítod – erre kiválóan alkalmas a fogkefe és fogselyem – nem tud majd kialakulni belőle a fogkő (vagy csak sokkal lassabban). Az alapos fogmosás tehát a fogkő ellen is véd.

A szájsebészetben van még egy oka, hogy szabadulni akarunk a fogkőtől. A fogkő eltávolításával egy csomó baci is eltűnik a szádból, ezért kevesebb szövődményre, jobb sebgyógyulásra számíthatsz a legtöbb szájsebészeti műtét után. Nem utolsó sorban a sebész munkája is könnyebb, ha szép, tiszta körülmények között dolgozhat.

Kép: Sarah Stuart – Harbour Mouth Molars in Dunedin, New Zealand

Kis gyerek, kis gond – szokták mondani a rutinos szülők. Azonban nem szabad alábecsülni a kis fogacskák gondjait!

Történeti áttekintés helyett pár szóval kezdeném a fogváltásról. (Igen, már a régi görögöknek is volt tejfoguk 🙂 A babák első fogacskái nagyon változatos időben bújnak elő, van akinek havonta új foga nő, van, aki csak később hozza be a lemaradást. Előbb-utóbb mindenkinek kinőnek a fogai, nem kell számolgatni a hónapokat. Hasonlóan óriási különbségek vannak a maradó fogak előtörésében is, ezért nem számít, hogy a szomszéd Pistikének mikor esett ki az első tejfoga. (Vannak azért ritka esetek, amikor egyes fogak csírája hiányzik, erről is szó lesz).

Szegény gyerek egész éjjel sír! Biztos jön a foga?

Abban minden baba egyetért, hogy a fognövesztés igen kellemetlen dolog – felnőtteknél a bölcsességfog okozta kínokra tudok hivatkozni – ezért ilyenkor rosszul megy az alvás, evés. Ez nem veszélyes állapot, felesleges túlaggódni a dolgot. Hűsítő rágókákkal és végtelen türelemmel jól kezelhető. Gyógyszert, fájdalomcsillapítót csak nagyon súlyos esetekben szabad alkalmazni. Az viszont fontos, hogy a baba fogát már az első fogacska megjelenésétől mosni kell! Nem igaz, hogy az anyatej teljes védelmet biztosít a fogszuvasodás ellen! Legjobb, ha a fogápolás ugyanúgy a korai rutin részévé válik, mint a fürdés. Olyan nincs, hogy a gyerek „nem szeret” fogat mosni.

Mivel mossam a pici fogait?

Fontos kérdés, és sok jó válasz van rá. A fogacskák kibújása előtt is tanácsos időnként steril gézzel áttörölni a pici ínyét. Így hamar észre veszed, ha jön a foga. Az első fogak áttörése után ki lehet próbálni az ujjra húzható gumi „fogkefét”, de egy puha fejű baba-fogkefe is jó választás. Csak fluoridmentes, kimondottan kisgyermekek számára javasolt fogkrémet használj! Nagyon fontos, hogy csak akkor szabad (alacsony fluorid tartalmú) gyermekfogkrémre váltani, amikor a pici biztonsággal ki tudja köpni a fogkrémet! A fluorid kisgyerekek számára káros, sőt veszélyes lehet, ezért a felnőtt fogkrémet sosem szabad a gyermek számára elérhető helyre tenni. Még játékból se hagyd, hogy megkóstolja a te fogkrémedet! Pont ezért nincsenek finom, édes felnőtt fogkrémek; szinte kizárólag csípős-mentolos ízesítésűek.

Már olyan ügyes, egyedül mos fogat!

A fogmosás egyáltalán nem egyszerű mutatvány, ezért iskolás korig mindenképpen segíts a kicsinek fogat mosni! Persze nagyon jó, ha hagyod gyakorolni, de a szülői fogmosás legyen az „igazi”. A gyerekek kézügyessége – a felnőttekhez hasonlóan – nagyon különböző. Elmondható, ha a gyermek megtanult már írni, akkor általában a fogkefét is biztonsággal forgatja. Mindenesetre célszerű rendszeresen ellenőrizni, mit  csinál fogmosás címén a lurkó! Erre kiváló segítség a patikákban kapható plakkfestő tabletta. És a gyerekeknél is igaz: legalább naponta kétszer kell fogat mosni! Az nem indok, hogy a gyerkőc napközben „észreveszi”, ha jön a Fognyűvő Manó, ezért elég csak alváshoz „bebiztosítania” magát! (Megtörtént eset).

Jó választás gyereknek az elektromos fogkefe?

Meglepően gyakori ez a kérdés. Az elektromos fogkefe motiválhatja a gyerkőcöt a fogmosásra, és szórakoztató lehet, amellett hogy hatékony. Mégsem javaslom egyből elektromos fogkefére szoktatni a gyermekedet. A helyes kézi fogmosás olyan készség, amit jó fiatalon elsajátítani, később egyre nehezebb megtanulni. Ráadásul könnyen adódhat olyan helyzet, amikor nincs kéznél a megszokott elektromos fogkefe (tábor, nyaralás, vendégség a nagyinál, ottalvós buli, stb.), de egy kézi fogkefe mindig befér a „tisztasági csomagba”. Ha megvan a lelkesedés az elektromos fogkefe iránt, érdemes heti egy-két alkalommal használni, mint afféle „jutalom-fogmosás”.

Miért olyan nagy baj egy lyukas tejfog? Úgyis kiesik!

Sajnos a lyukas tejfog is fájhat, ami önmagában elég ok, hogy vigyázzatok rá. A szuvas, fekete fog csúnya. Nem hiányzik, hogy a gyereket emiatt csúfolják a többiek. Ráadásul a fogszuvasodás gyerekeknél is bakteriális „betegség”, amit a többi fog elkaphat. Akár egy már kinőtt fog, akár a kilyukadt tejfog alatt megbúvó maradó fog is sérülhet miatta.

Mikor jönnek az első maradó fogak?

Nagy életkori szórás van ebben a tekintetben, de van egy lényeges dolog. Az első maradó fogak kibújását nem mindig jelzi kipottyanó tejfog! Ugyanis gyakran a hatosnak nevezett rágófogak jelennek meg először, megelőzve a maradó metszőfogakat (a „foghíjas” mosoly ez utóbbiak érkezését hamar elárulja). Sajnos ezeket a maradó fogakat gyakran tejfognak nézik, és nem fordítanak rájuk kellő figyelmet. Ilyenkor kell legjobban odafigyelned a gyermek fogápolási tudományára! Titkos fegyverünk lehet a barázdazárásnak nevezett egyszerű  és fájdalommentes fogorvosi beavatkozás. Ennek az a lényege, hogy a frissen kibújt maradó fog barázdáit folyékony tömőanyaggal zárjuk, megelőzve az ott könnyen elinduló szuvasodást.

Miért nem esik ki a tejfog?

Gyakori jelenség az úgynevezett csírahiány. Ha van a gyermeknek olyan tejfoga, ami szokatlanul hosszú ideig nem hajlandó megmoccanni, akkor érdemes egy röntgent készíttetni, van-e alatta maradó fogcsíra. A leggyakrabban a második kisőrlőknél (azaz ötösnél) fordul elő csírahiány, és ilyenkor nagy hiba kihúzni a tejfogat, hiszen nem nő helyette másik! Néha előfordul, hogy a szemfog nem hajlandó kibújni, mert elakad valahol a maradó fog (csírahiány itt igen ritka). Ennek a megoldása fogszabályozó orvos és szájsebész közös erőfeszítését kívánja. Érdemes előre készülnöd az ilyen eshetőségekre! Például ha a szülőknek volt hasonló problémája, a gyerekek gyakran öröklik azt.

Végezetül egy jó tanács: fogorvoshoz menni nem büntetés 🙂 Senki se szereti a szurit és a fúró hangját, mégsem szabad ezzel riogatni a kicsiket. Fontos, hogy a gyerekek akkor jöjjenek először a rendelőbe, amikor nincs semmi baj a fogukkal! Így nem lesz olyan ijesztő az első vizit.

Kép: ImageEnvision.com

Nincs még egy kérdés, ami olyan gyakran hangozna el a rendelőben, mint hogy „Milyen fogkefét vegyek?”. Na jó, versenyben van vele a „Nem fog fájni?” 🙂 Ezért ma a fogkefék és fogkrémek rejtelmeibe kukucskálunk be egy kicsit.

A fogkefe nem újkeletű találmány, már a 17. század óta velünk van. Előtte botocskákat használtak fogmosásra, aminek a végét picit megrágták, hogy kellemesen puha legyen. Kínában ma sem szokatlan látvány, ha egy öltönyös üzletember bambusz pálcát rágicsálva tisztítja a fogait! A hozzá való fogkrémek viszont csak a 19. században jelentek meg. Az ókorban hamut, homokot, porrátört kagylóhéjat használtak „fogmosásra”, de a egészen 20. századig elterjedt volt a házilag készült fogpor. Ezek sem voltak túl finomak: téglapor és kréta volt a fő hozzávaló!

Borzalmasan hangzik! Ehhez képest bármi csak jobb lehet!

Valóban, nem könnyű kifejezetten rossz fogkefét és fogkrémet találni. De azért akad olyan is. A legfontosabb, hogy tudjad mire van szükséged, és aszerint válasszál! A kézi fogkefék között viszonylag könnyű eligazodni: elegendő ha minél kisebb fejű, puha sörtéjű (soft) fogkefét keresel magadnak. A márkának nincs óriási jelentősége, úgyis 2-3 havonta ki kell dobni, és újat venni. Bizonyos extrák azért hasznosak lehetnek, mint a nyelvmosó rücsi, vagy a fogkefe kopását jelző színezett sörte (indikátor). Persze fontos a kényelmes fogás, és a szín is. Ha a családban többen használnak ugyanolyan fogkefét, könnyű őket összecserélni, ami értelemszerűen nem javasolt higiéniai okokból. Fogkrémben is széles a választék: ha nincsenek speciális elvárásaid, szinte bármelyik jó lehet: akár neves gyártótól, akár „sajátmárkás” termék. És nem, a csíkos, csillámos, fekete, vagy sötétben világító fogkrém nem tud többet, mint a sima egyszínű. Előnyös lehet viszont kombinálni a fogkrémeket: egyik fajta lehet otthon, a másik a munkahelyeden.

De én szeretnék egy kicsit többet tenni a fogaimért!

Nagyon helyes! Ha van valamilyen különleges igényed, érdemes arra megfelelő megoldást keresned! Léteznek speciális fogkrémek az érzékeny fogak számára, ínyvérzés ellen, sőt, akár fehérítő hatásúak is elérhetőek. Ezek azonban nem csodaszerek! A probléma alapos feltárása mindenképpen szakembert igényel, ezért tényleg jó ötlet először a rendelőbe látogatnod. Első „védelmi vonalnak” én is gyakran ajánlok ilyen viszonylag könnyen elérhető megoldásokat. Ugyanez igaz a fogkefékre is. Vannak „egycsomós” fogkefék a különösen nehezen elérhető helyekre, és nagyon hasznosak a fogköztisztító kefék, amiket a hagyományos fogkefe mellett érdemes használnod.

Elektromos fogkefét szeretnék venni! Ugye az a tuti?

Ahogy már írtam a fogmosással kapcsolatban, nincs olyan fogkefe, ami helyetted végzi el a munkát. A kézi fogkeféhez képest mégis kényelmesebb, és sokszor hatékonyabb lehet az elektromos. Azonban az elektromos fogkefe egy hosszabb távú „beruházás”, ezért itt nem szoktam javasolni az olcsó modelleket. Neves gyártó közép- vagy felsőkategóriás masináival érdemes foglalkozni. Nagyon fontos, hogy legyen benne nyomásérzékelő, mert így elkerülhető a túlzott, fogakat károsító erőhatás. Szintén praktikus, ha van benne időmérő, így tényleg elég hosszan mosol majd fogat – vagy legalább lelkiismeret furdalásod lesz, ha mégse. A telefonos app, zenélő, színes-szagos markolat, és kedvenc rajzfilmfigurád/filmsztárod ajánlása csak feleslegesen drágítja a fogkefét, ezeket nyugodtan passzolhatod. Gyakran vannak jó ajánlatok januárban (Karácsony után minden megmaradt „ajándéknak valót” akcióznak), de a Valentin-nap és a felkapott Black Friday is a fogkefe akciók ideje valamilyen kifürkészhetetlen okból.

Tényleg jó a fluoridmentes fogkrém?

A fluorid használata érdekes dolog, még a fogorvosok között is nagy hitviták zajlanak körülötte. Manapság mindenből divat a „mentes”, de tudnod kell, hogy a fluorid nem véletlenül kerül bele a fogkrémekbe. A legtöbb felnőtt ember számára inkább előnyös, mint hátrányos a fluoridos fogkrém használata, ezért csakis kifejezetten a fogorvosod javaslata alapján váltsál „mentes” termékre.

Hol tároljam a fogkefét? Tényleg rámennek a WC-ből a kórokozók?

A fogkefe és fogkrém helye ott van, ahol rendszerint használni szoktad. Ez általában a fürdőszoba. Attól nem kell félned, hogy a WC-ből átjutnak rá a bacik, ez csak városi legenda (hacsak nem esik bele a fogkefe a WC-be). Azonban van néhány fontos szabály, ami nem közismert! A legfontosabb, hogy a fogkrém kisgyerek számára ne legyen elérhető helyen – a benne lévő fluorid ugyanis veszélyes lehet számukra! Szintén fontos, hogy a fogkefédet minden használat után alaposan mosd el folyó vízzel, és hagyd rendesen megszáradni! A vizes fogkefe kitűnő táptalaja a baciknak, ezért a dobozba zárt fogkefén hamarosan több lesz a baktérium, mint a WC pereme alatt. Ha nagyon biztosra akarsz menni, betegségek után egyből cserélj fogkefét, vagy áztasd be klórhexidin tartalmú fertőtlenítő szájvízbe!

Kép: Marco Varro/Shutterstock (edited)

Eddig szinte minden fogászati praktikáról írhattam volna, hogy már a „régi görögök is…”, de csak eddig! Ma a rettegett fogselyem kerül terítékre! A modern értelemben vett fogselyem ugyanis a XX. század terméke. Talán ez magyarázza, hogy nálunk máig alig terjedt el a használata. A rendelőben gyakran szóba kerül a fogselyem, és igen dicséretes módon mindenki hallott már róla. Sokan már látták is. Napi használatára azonban sajnos kevesen vetemednek – bocsi, tisztelet a kivételnek.

Számos kutató jutott arra a következtetésre, hogy a fogselyem használata a legjobb módja a fogközök tisztán tartásának. Más források szerint a fogselymezés nem csökkenti a fogszuvasodás kockázatát. Itt érdemes hozzátenni, hogy a fogselyem csak a fogmosás kiegészítésére szolgál, tehát nem szabadulsz meg a fogkefétől! Ha sikerül elsajátítanod a használatát, ártani biztos nem fogsz vele – kivéve, amikor alaposan elvágod az ínyedet.

Én eddig se használtam fogselymet, most miért kezdjem el?

A fogselyem használata mellett az szokott lenni a legfőbb érvem, hogy nézd meg, egy alapos fogmosás után mit tudsz még kiszedni a fogaid közül! Na ugye? Vannak olyan helyek, ahová a fogkefével lehetetlen bejutni. A fogselyem nagy hátránya, hogy a használata kézügyességet és sok gyakorlást igényel. Ne ess abba a hibába, hogy kipróbálod; vérzik és fáj; ezért többet elő se veszed! Amíg a fogmosást az óvodában tanítják, a fogselymezést a fogorvosodnak (vagy bájos asszisztensének) kéne megmutatnia.

Megnéztem az interneten, hogy kellene, de nem megy!

Ez azért van, mert a fogselymezést nem ugyanúgy kell mindenkinek csinálni. Az általam látott oktató videók többsége szabályos fogazat esetén mutatja be a fogselyem használatát. Pont ilyen esetben van rá a legkisebb szükség. A torlódott, szabálytalanul álló fogak között viszont óriási mennyiségű lepedék tud megbújni: ez a fogselyem célterülete. Ugyancsak fontos a fogselyem használata hidak és koronák tisztításához. A nehézséget csak növeli, hogy nem minden fogselyem jó mindenhova. Az elülső fogakhoz a vékony, viaszos fogselyemmel könnyű hozzáférni. Hátul-felül ember legyen a talpán, aki képes hatékonyan selymezni; erre találták ki a fogselyem tartókat. A hidak alatt és az esetleg már megnyílt fogközökben a superfloss fogselyem a nyerő választás. Ráadásul itt már képbe kerül a fogköztisztító kefe is.

Nem elég, hogy kényelmetlen és hosszadalmas, még többfélét is tartsak belőle?

Kis – esetleg sok – gyakorlással már nem lesz sem kényelmetlen, sem hosszadalmas. Ismerek „profikat”, akik pillanatok alatt végigkattogtatják a fogselymet az összes foguk között. Ne ez legyen a célod, már csak azért sem, mert elvileg nem a ki-be kattogtatás a helyes módszer. Helyette óvatosan, az egyik fog görbülete mellett kellene bevezetni a fogközbe a selymet, és a másik fog görbületén kéne visszahozni. Az is lehet, hogy neked simán elég egyféle fogselyem. Körül kell járnod a kérdést. Célravezető, ha nem akkor kezdesz bele az új praktikák kipróbálásába, amikor épp rohannod kell. A jó fogselymezéshez idő kell. Főleg az elején.

Fogszabályzót hordok. Így végképp esélytelen fogselymezni!

Épp ellenkezőleg! Rögzített fogszabályzók mellett a fogselyem kimondottan hatásos, és egyértelműen ajánlott. Persze se gyors, se könnyű nem lesz az elején. Jó szolgálatodra lehet a már említett trükkös fogápoló eszköz, a fogköztisztító kefe. Ez a pici üvegmosóra hasonlító eszköz remekül befér a fogszabályozó kis réseibe.

Attól félek, hogy a fogselyem kiszedi a töméseimet!

Amint azt a fogmosás taglalásánál már jeleztem, egy jó tömés, korona, híd, inlay, stb. ki kell hogy bírja a szakszerű tisztogatást. Inlay-nél és héjaknál annyi trükköt szoktam javasolni, hogy a szokásos bevezet-kivezet mozgás helyett érdemesebb a fogselymet oldalra kihúzni a fogaid közül. Az implantátumok fogselymezése is trükkös feladat, ha ilyened van, már mehetsz is továbbképzésre 🙂

Végezetül elárulok egy titkot! Nem mindenkinek van szüksége fogselyemre. Ha valami okból „hézagos” a fogsorod, tehát a fogaid között mindenhol rések vannak (mi, fogorvosok ezt diasztémának hívjuk), akkor elfelejtheted a fogselymet (de a fogköztisztító kefét nem). Ha nagyon szabályos a fogsorod, akkor jó esélyed van rá, hogy fogselyem nélkül is hatékonyan tudod tisztogatni. De ha már ilyen szép fogaid vannak, szerintem ne sajnáld az időt egy kis extra ápolásra!

Kép: Shutterstock – FreePNGImg.com

Óvodában mindenki megtanulta, azóta (remélhetőleg) naponta gyakorolja, mégse megy igazán. Igen, ezúttal az unásig szajkózott helyes fogmosásról lesz szó. Ami annyira nem unalmas, hogy a különböző technikáknak saját szerzői nevük is van.

Kicsit az alapokról: minek kell egyáltalán fogat mosni? Az ősember se mosott fogat; az állatok nagy többsége is jól elvan nélküle. A civilizált ember életmódja és táplálkozása nagyon sokat változott az évezredek alatt, és ezzel a fogak nem tudtak lépést tartani. A legfőbb ellenség a plakk, érthetőbb nevén lepedék, és a benne lakozó cariogén baktériumok, azaz a „bacik”. Kevesen tudják, hogy az ember szájában többféle baktérium található, mint bárhol máshol az emésztő rendszerben (igen, még annál is…), és az ember harapása jóval fertőzőbb, mint a legtöbb vadállaté. A szájban éldegélő bacik nagy része nem okoz bajt, de kis részük annál károsabb. A fogak leggyakoribb betegségeit, a fogszuvasodást és a fogágybetegséget is ezek okozzák. A fogmosás célja, hogy a szádban a jó és rossz bacik közötti erőviszonyokat az előbbiek irányába told el nap mint nap. Mellesleg hozzátartozik az ápolt külsőhöz, hogy nincs a mosolyodra írva a tegnapi menü, és a kellemes lehelet sem megvetendő.

Na de én naponta kétszer mosok fogat! Akkor mi baj lehet?

Való igaz, a legtöbb ajánlás szerint elegendő minden nap reggel és este egy alapos fogmosás. De nem vagyunk egyformák. Egyszer megkérdeztem egy kertészt, hogy milyen gyakran kell kitisztítani a fűnyírót – Nem kell azt gyakran, elég minden használat után – hangzott a válasz. Na, a fogak is így működnek. Ha sokszor eszel keveset (ami különben egészséges), egyáltalán nem biztos, hogy elég két fogmosás. Ráadásul a mennyiségnél ebben az esetben is fontosabb a minőség! Néhány gyors dörzsi a reggeli rohanásban vagy este félálomban egyáltalán nem nevezhető alapos fogmosásnak.

Még elektromos fogkefét is kaptam Karácsonyra! Ennél többet nem tehetek!

Sajnos olyan fogkefét még nem láttam, ami mindent megcsinálna helyetted! Gyakori kérdés a rendelőben, hogy jobb-e az elektromos fogkefe, mint a kézi. Az elektromos fogkefével éppen úgy lehet jól és rosszul fogat mosni, mint a kézivel. A legfőbb előny, ami miatt mégis ajánlani szoktam az elektromos fogkefét, hogy azt nem lehet nagyon erősen a fogakra nyomni. Ilyenkor ugyanis leáll a fogkefe, és gyakran jelzést is ad. Gyakori jelenség a fognyakak kopása, amit rendszerint a túl durva fogmosás okoz. Ugyanezért nem javasolt hard (kemény) sörtéjű fogkefét választanod. A másik hasznos dolog az elektromos fogkefében, hogy többségük méri az időt. A minimum javasolt 2 perc egyáltalán nem tűnik rövidnek, hát még a 3 perc, ami alaposnak mondható! Persze ezt bármilyen órával lehet mérni, de az említett reggeli rohanásban kinek van kedve még egy stoppert is nézegetni.

Hogy kellene használni az elektromos fogkefét?

A szabályok ugyanazok, mint óvodában tanultad: minden fog minden felszínét meg kell tisztítani. Egyszerűnek hangzik, de félálomban sikálva a fogaidat simán kimaradhat egyik-másik. Legokosabb, ha szigorú sorrendet állítasz fel, és minden oldalnak ugyanannyi időt szánsz. Így kevésbé felejtesz ki valamit. Érdemes különös figyelmet fordítani a „nehéz” fogakra, mint a bölcsességfogak, itt további is időzhetsz a szokottnál. A tömött vagy koronázott fogak is extra törődést igényelnek, sajnos ezek könnyebben romlanak el újra, mint egészséges társaik. Nem kell attól tartanod, hogy egy tömés vagy korona megsérülne a fogmosástól – netán fogselymezéstől. Ezeket úgy készítjük, hogy még a fogkőleszedést is ki kell bírniuk. Ha mégis sikerülne a fogmosással kiszedni egy tömésedet, az már rég rossz volt!  Az elektromos fogkefe fejének mozgása elvégzi helyetted a „sikálást”, ezért elegendő ha egyenletes nyomással egyenként végigjárod az összes fog minden oldalát. Ugye, hogy nem megy gyorsan?

És a kézi fogkefe? Azt felejtsem el?

Dehogy is! Mint mondtam, azzal épp úgy lehet remekül fogat mosni. Az elektromoshoz képest annyi a különbség, hogy némileg több kézügyességet igényel a dolog. A TV Maci által reklámozott sikálást itt sem javaslom: célszerűbb apró, söprögető mozdulatokkal az ínytől a fog felé végigjárni minden oldalon. A hard, azaz kemény fogkefe épp úgy kerülendő, mint az elektromosnál. Már csak azért is érdemes gyakorolni néha a kézi fogkefével, mert kerülhetsz olyan helyzetbe, hogy az elektromos fogkeféd nincs nálad – nyaralás, vendégség, munkahely, vagy akár a fogorvosi rendelő esetében.

Na, már az ínyem is vérzik! Ideje abbahagyni a fogmosást.

Ez bizony a legrosszabb, amit tehetsz! Az ínyvérzés gyakori probléma, de nem szabad félvállról venni! Ha rendszeresen előfordul, érdemes egy kontrollra felkeresned a fogorvosodat. Egy fogkőleszedés jó eséllyel vár majd ott rád. Addig is alapszabály, hogy az ínyvérzés nem a túl sok, hanem a túl kevés fogmosás jele! A lepedéktől gyulladt és vérzékeny lesz az ínyed, ezért ha kevesebbet mosol fogat, még rosszabb lesz az ínyvérzés. Léteznek ugyan ínyvérzést csökkentő fogkrémek és szájvizek, de ezek nem feltétlenül oldják meg a bajt, csak segítenek megfeledkezni róla. Mindig az orvosod tanácsára válaszd ezeket, ne kísérletezz össze-vissza!

A fogmosásra is igaz, hogy a gyakorlat teszi a mestert! Egy pici odafigyeléssel az unalmas rutinból könnyen szintet léphetsz a hatékony fogápolás irányába. És ha úgy érzed, már mindent jól csinálsz, akkor tarts velem a jövő héten is, mert akkor a fogselymezés kerül sorra. Addig is érdemes beszerezned egy csomag – patikában kapható – plakkfestő tablettát, mert egy alaposnak hitt fogmosás után is érhetnek meglepetések. De így legalább tudni fogod, hol kell még jobban odafigyelned.

Kép:  Frances Tipton Hunter – Pro-phy-lac-tic Brush Company reklámplakát (1932)