Előre a jövőbe!

Sok poszt elején megemlékezem róla, honnan indult az adott fogászati terület, mióta létezik egyáltalán. Gyakran olvashatod, hogy már a régi görgök is… elvégre milyen menő, hogy egy ősi tudás birtokosai vagyunk! Ráadásul tényleg rengeteg dolgot kitaláltak már az ókorban.

De a tudomány és technika fejlődése nem állt meg, sőt! A fogászat rendkívüli fejlődésen megy át napjainkban, csak győzzük fizetni a sok technikai áttörést. Vannak olyan kérdések, amik egyenesen a sci-fi világába kalauzolnak minket, ezért nem árt szót ejteni a fogászat jövőjéről.

Mikor lehet végre visszanöveszteni a fogakat?

A leggyakoribb kérdés! A genetika és őssejt-kutatás egyik nagy ígérete, hogy eljön az idő, amikor fogászati implantátumok helyett saját őssejtből tenyésztett fogcsírát ültetünk be az állcsontba. Hatalmas áttörést jelentene ez a szakma számára, elvégre így hosszú távon szinte minden fogászati problémát orvosolhatnánk! Elég lenne kihúzni a rossz fogakat, és már nőne is helyette az új. Az őssejtek valóban képesek erre, és ma már tényleg lehetséges fogcsírát “tenyészteni” – patkányokon legalábbis meggyőző a dolog – de van egy bökkenő. Az ember fogváltása igen bonyolult szabályozás szerint történik. A tejfogak pontosan “tudják” mikor kell kiesniük, és a maradó fogak is “be vannak programozva”, hogy mikor jött el az ő idejük. Ezt a szabályzást még nem is értjük teljes egészében. Igen nehéz feladat lesz elhitetni azzal a fogcsírával, hogy újra 8 éves vagy, és itt az idő kinőnie. Aztán még járhatsz fogszabályozásra is, mert korántsem biztos, hogy jó helyre sikerül neki kibújni…

Öngyógyító fogak?

A fogzománc nem tartalmaz élő sejteket, ezért egy lyukas fog esetében “gyógyulásról” sajnos nem beszélhetünk. Léteznek olyan anyagok, amik lehetővé teszik a felpuhult, sérült zománc újrakeményedését, de ezek csak nagyon kezdeti szuvasodások esetében működnek. Ha már kialakult a fogban a lyuk, ott nem tudjuk visszanöveszteni a zománcot. Kicsit szerencsésebb a helyzet a fog belső részei esetében, mert itt vannak élő sejtek, amik rendelkeznek – igen csekély – gyógyuló képességgel. Komoly kísérletek vannak abba az irányba, hogy a mélyen sérült, de még élő fogakat meg lehessen menteni a gyökérkezeléstől, mert sajnos a fogbél fertőződése ma még szinte minden esetben ide vezet.

Nyomtatható korona?

Ez sokkal inkább a jelen, mint az eddigiek! A “digitális fogászat” ma már létező technológia. Lenyomat és gipsz helyett kamera és számítógép segítségével is készülhetnek a hidak és koronák. A fogtechnikust semmilyen program nem pótolhatja, de a digitális világ csodájaként elképzelhető, hogy akár egy másik országban dolgozik az a technikus! Elég elküldeni a kamera által rögzített adatokat a laborba, ahol megtervezik a pótlást, és a rendelőben lévő 3D nyomtatóval – vagy jellemzően CNC frézerrel – távolról gyártják le a munkát. Az így készített inlay vagy korona (szerencsés esetben) akár a rendelőben megvárható, nem kell hazamenned az ideiglenes töméssel!

Soha többé fogmosás?

Komoly kísérletek irányulnak abba az irányba, hogy a hagyományos fogmosás helyett elég legyen egy szájvízzel alaposan öblögetni, ami elpusztítja a bacikat és leszedi a lepedéket. Az erre a célra tervezett vegyületek tényleg hatásosnak bizonyultak, és ma már kaphatók olyan szájvizek, amik ezeknek a kísérleteknek az eredményeiből születtek. A rossz hír, hogy a fogmosás teljes “elhagyásához” olyan nagy töménységben kellene alkalmazni ezeket az anyagokat, ami rettentő mértékben megnöveli azok káros mellékhatásait. A fogmosás még jó darabig velünk lesz…

Fogátültetés?

A 80-as években komoly reményeket fűztek a fogátültetéshez. Ez persze nem a baleseti sérültek fogaiból történt volna (mint a szervátültetések esetében), hanem a gyakran semmire se jó bölcsességfogakat szerették volna egy korábban kihúzott rágófog helyére operálni. A gyakorlatban ezek a műtétek nem hoztak tartós sikert, ráadásul egy idegen emberből származó fog esetében az immunrendszer teljes gyengítésével járó kezeléseket sem lehetett volna elkerülni. Mára az implantáció elérhető és biztonságos, ezért a fogátültetés “kiment a divatból”.

Lézeres fogfehérítés otthon?

Itt nem a technológia az elsődleges akadály. Lézer helyett valójában UV fényt használunk, de ezzel együtt egy professzionális fehérítő készülék messze túl drága otthoni használatra. A fogfehérítés során alkalmazott vegyi anyagok azonban csak akkor biztonságosak, ha pontosan betartjuk az előírásokat! Ezt otthoni körülmények között szinte lehetetlen biztosítani, így nem hiszem, hogy egyhamar elterjednének az otthoni “professzionális” fehérítő rendszerek.

Robot doktorok?

Vannak olyan sebészi területek, ahol már ma is alkalmaznak “robotokat”. Ezek a gépek nem maguktól végzik a műtéteket, hanem egy egyénileg tervezett programot hajtanak végre, természetesen orvosi felügyelettel. A fogászat is nagy precizitást igénylő terület, ezért elképzelhető, hogy bizonyos feladatokban idővel robotok is a segítségünkre lehetnek. De éppen úgy, ahogy a technikusnak sem ellensége a számítógép, a fogorvos sem félti (még) az állását a robotok miatt: a diagnózis felállítása és a beavatkozás tervezése nagyon is ember faladat marad. Meg aztán ki szeretne úgy fogorvoshoz menni, hogy egy futószalagon ülő munkadarab válik belőle…? 🙂

Géntechnológia a fogászatban?

A (remélhetőleg) nagyon távoli jövőben elképzelhetőnek tartják, hogy a genetikailag meghatározott betegségeket a születés előtt “kitöröljük” a magzatokból. Sokszor elhangzik a rendelőben, hogy “én vigyázok a fogaimra, de ilyen rossz fogakat örököltem”. Nos, ebben az elképzelt jövőben mindenki szabályos, ellenálló, és persze hófehér fogakkal születne. Nem szabad azonban alábecsülni ezeknek a beavatkozásoknak a kockázatát! Személy szerint remélem, hogy sose jutunk el a hibátlan és egyforma emberek által benépesített “szép új világba”.

Kép: a DeLorean időgép Vissza a Jövőbe filmekből – Universal Pictures

Hurrá, nyaralunk!

Rendhagyó nyári poszt! Összeszedtem pár dolgot, amivel érdemes felkészülni a nyárra – már persze fogas szempontból 🙂

Fogkefe, fogkrém.

Bármilyen rövid a tervezett utazás, akár csak egy pár napos kiruccanás, sose feledkezz meg az alapokról! Mindenkinek legyen eltéve egy-egy fogkefe, és egy pici fogkrém. Nem fontos a nyaralásba elvinned kedvenc elektromos fogkefédet, elég egy megfelelő – kis fejű, puha sörtéjű – kézi, de az legyen új. A tavaly a nyaralóban felejtett fogkeféd már nem igazán higiénikus 😉 Kicsike, utazásra ideális “reklám” fogkrémet bátran kérjél a fogorvosodtól! A fogselymet se hagyd otthon!

Repülünk!

Érdemes a fogkefét és a fogkrémet a kézipoggyászba tenni, mert ha netán elkallódik a csomagod, könnyen lehet, hogy napokig kell majd nélkülöznöd a tartalmát! A kézipoggyászban maximum 100ml-es kiszerelésű folyadék lehet, összesen maximum 1 liter (ide tartozik a fogkrém és a szájvíz is). Azt is csak átlátszó, lezárt zacskóban lehet csak felvinni a gépre! Egy utas csak egy ilyen zacskót vihet fel, de akár több, pici fogkrém is lehet benne (családi tubus sajnos kizárva).

Hetek óta fájdogál…

Ha van olyan fogad, ami már egy ideje rendetlenkedik, ne indulj el vele nyaralni! Érdemes jóval a tervezett pihenés előtt ellátogatnod a fogorvosodhoz. Egy fájós fog csúnyán el tudja rontani a pihenést! Az egyiptomi éjszakai fogászaton szerzett tapasztalataid tíz év múlva elmesélve talán viccesek lesznek, de azért jobb elkerülni az ilyen kalandokat! A friss foghúzásnak, gyökérkezelésnek nem tesz jót a repüléssel járó nyomásváltozás, már csak ezért se hagyd az utolsó percre!

A fogorvos is ember 🙂

Az előbbi pont kiegészítése. Elképzelhető, hogy a fogorvosod is tervez valamikor nyaralást, ezért a nyárra időzített kezeléseket jó előre egyeztesd vele! Még kedvenc fogorvosod sem biztos, hogy azonnal tud időpontot adni, ha éppen a tengerparton üldögél a családjával.

Úti patika

Az utazáskor fontos gyógyszerek között mindenképpen szerepeljen egy bevált fájdalomcsillapító! Érdemes lehet herpesz elleni kenőcsöt, picike kiszerelésű fertőtlenítő szájvizet is bekészíteni. Antibiotikumra ritkán van szükség, de ha egzotikus helyre utazol, esetleg érdemes felíratnod egy “ördögűzőt”, és azt ki is váltanod az út előtt. Fontos! Bizonyos gyógyszereket, például kábítószereket csak orvosi igazolással lehet szállítani, és a reptéren be kell jelenteni! Ha netán ilyen gyógyszerre van szükséged, erről kérdezd meg a kezelőorvosodat!

EU-kártya és biztosítás

Ha külföldre utazol, mindenképpen váltsd ki előtte az Európai Egészségbiztosítási Kártyát! Ezzel sok pénzt spórolhatsz, ha sürgős orvosi beavatkozásra van szükséged. Fontos! Az EU kártya a fogászati kezelésekre általában nem ad teljes térítést, és azt is csak szerződött fogorvosoknál tudod érvényesíteni! Ha külföldön van szükséged fogorvosi ellátásra, ezeket a részleteket érdemes előtte tisztázni. Jó ötlet lehet egy utasbiztosítást is kötnöd, mert a fogorvosi kezelések tőlünk nyugatabbra igen drágák tudnak lenni. (De ez igaz minden orvosi beavatkozásra).

Fogvédők és társaik

Ne feledkezz meg az éjszakai fogszabályozódról, vagy harapásemelődről sem! Ha olyan sportot űzöl a nyáron, amihez fogvédőt viselsz, azt is készítsd be a csomagba!

Implantátum a repülőn

Ne aggódj emiatt, a fogászati implantátumok (és hidak) nem “csipognak” be a repülőtéren; minden további nélkül felszállhatsz velük a gépre. Ha hosszú ideig leszel távol, érdemes lehet felírnod az implantátumok pontos típusát – ha netán meglazul egy csavar amíg külföldön vagy, ez az információ jól jöhet.

Kép: https://uk.dentum.com

Segítség!

Minden évben van Karácsony, van bejgli, és benne dióhéj. A tengerpart a legjobb hely arra, hogy bedurranjon a fogad. A randi előtt esik le az új koronád. A mai posztban néhány váratlan helyzetre keresünk megoldást.

Mindenek előtt fontos tudni: ha baj van, a legjobb megoldás orvoshoz fordulni! A házi praktikák csak elodázzák a megoldást, és sokszor egyben nehezítik is a dolgunkat. Ezért a most következő tanácsokat tényleg csak végszükség esetére tartogasd!

Fáj a fogam! Mit tehetnék?

A fogfájás elviselhetetlen tud lenni, és az a néhány nap pokoli kínokkal jár, amíg el tudsz jutni kedvenc fogorvosodhoz. Ilyen esetekben nem szégyen felkeresni az Ügyeletet. Bizony, van ilyen, éjjel-nappal elérhető fogászat, több helyen is. Nem kell rettegni tőlük, általában lelkes fiatal kollégák vállalják az éjszakákat, és tényleg segítenek a bajban. Nem fogják kérdés nélkül kihúzni a fogadat, nem fognak érzéstelenítő nélkül gyökérkezelni: ha nagyon fáj, érdemes ebbe az irányba indulnod.

Fogfájásra gyógyszer?

A fájdalomcsillapító – és sajnos az antibiotikum is – csak tüneti kezelés fogfájás esetén! Amíg eljutsz a segítséghez, érdemes nem szteroid gyulladás gátlókkal indítani (Aszpirin és társai). Lehetőleg olyannal, amit már szedtél korábban, és nem vagy rá allergiás. Igen jók vannak akár vény nélkül is: érdemes a vízben oldódó változatot keresned, mert az még gyorsabban hat! Antibiotikum szedését fájdalomra nem szoktuk javasolni, de előfordulhat, hogy az orvosod “telefonos segítség” formájában javasolja. Ha éppen van is otthon, csak olyat vegyél be, amire tuti nem vagy allergiás! Fontos! Az antibiotikumot mindig végig kell szedni! Fél doboz soha nem elég!

Azt hallottam, az Aszpirint le se kell nyelni, elég a fájós fog mellett elszopogatni. Igaz ez?

Ez egy nagyon káros tévhit! A savas hatású gyógyszer komoly sérülést okozhat így az ínyeden, és nem is enyhíti kellően a fájdalmat. Ugyanez igaz a pálinkára is: a tömény alkoholos italok általában csak ármeneti enyhülést hoznak, cserébe több bajt okoznak.

Elkezdtem szedni a gyógyszert és kiütéseim lettek! Most mi lesz?

Minden gyógyszer szedésénél alapszabály, hogy a váratlan dolgokról – mellékhatásokról, allergiáról – azonnal tájékoztasd az orvost, aki felírta! A kiütések nem jelentenek halálos veszélyt, de allergia esetén sosem szabad fél vállról venni a dolgot: abba kell hagynod a gyógyszert, és más hatóanyagra kell váltani – nyilván orvosi javallat szerint, nem csak úgy találomra!

Allergiás vagyok a pirinekre! Mit szedhetek?

Van egy jó hírem! A “pirin” végződés nem egy bizonyos hatóanyagot jelöl, ezért nem is lehetsz rá allergiás 🙂 A gyártók szeretnek olyan fantázianeveket adni a gyógyszereknek, amiből ki lehet találni, mire is való az adott szer. A “pirin” végződés jellemzően fájdalomcsillapító-gyulladáscsökkentő hatásra utal, de többféle hatóanyag lehet mögötte.

Gyökérkezelt fog tud fájni?

Bizony tud! Nem pont úgy, mint egy élő fog, de a korábban gyökérkezelt fog is lehet a komoly panaszok forrása. Néha még az orvosnak sem könnyű kideríteni, melyik fogból indul az erős fájdalom.

Kiesett a tömésem! Nagy a baj?

Egy kiesett tömés még nem a világ vége. Ha nincsenek fájdalmaid, érdemes bejelentkezned vele a kedvenc fogorvosodhoz, és remélhetőleg pár nap múlva minden rendbe jön. Ha a tömést vesztett fog érzékeny a hidegre, melegre, akkor érdemes kerülni ezeket az ingereket. Fogat mosni mindig szabad, és kell is!

Elkezdett nőni a bölcsességfogam, és nagyon fáj.

A bölcsességfogak gyakran okoznak ilyen panaszt. Amíg eljutsz vele egy szájsebészhez, érdemes a lehető legalaposabban mosni, és mellé fertőtlenítő szájvizeket is bevetni. Legjobb, ha gyulladt ínyt rendszeresen körbe ecseteled egy fültisztító pálcikával. Nem szabad azért pánikba esned, ettől még nem biztos, hogy azonnal ki kell húzni a bölcsességfogat! Sőt, amíg ennyire gyulladt körülötte az íny, a műtét kifejezetten ellenjavallt.

Leesett a koronám! Pillanatragasztó jó lesz?

A legszigorúbban tilos! A háztartási ragasztók nem alkalmasak korona visszaragasztására, ráadásul nagyon mérgezőek. Ha a leesett híd vagy korona nélkül nem tudsz “emberek közé” menni, meg lehet próbálni egy pici műfogsor ragasztóval átmenetileg visszatenni a helyére – persze csak amíg szakemberhez sikerül jutnod. A műfogsor ragasztót bármelyik patikában be tudod szerezni. Fontos azonban, hogy éjszakára ki kell venned az így visszaragasztott pótlást, mert előfordulhat, hogy álmodban esetleg lenyeled!

Lenyeltem a koronám. Most mi lesz?

Nagyban függ a pótlás méretétől. Egy kicsi korona valószínűleg gond nélkül “távozik” majd, de egy nagy híd vagy kivehető pótlás bajt is okozhat. Mielőbb keresd fel az orvosod, ha ez történt!

Van egy implantátumos koronám, és lötyögni kezdett. Ez nagy gond?

Általában nem nagy gond, de néha lehet komoly baj is a háttérben. Az esetek többségében elég meghúzni a lelazult csavart, de van, hogy megsérült az implantátum. Amíg eljutsz az orvoshoz, ne terheld a lötyögő koronát! Könnyen eltörhet a meglazult csavar, és akkor igen nehéz lesz kiszedni az implantátumból!

Vérzik az ínyem! Kiesnek a fogaim?!

Az ínyvérzés gyakran az ínygyulladás első jele, ezért érdemes komolyan venni. A jó hír, hogy emiatt még nem fognak kiesni a fogaid, és az elvérzéstől sem kell tartanod. A tüneteket jól lehet enyhíteni fertőtlenítő szájvizek használatával, de a valódi megoldáshoz orvosra is szükséged lesz.

Kép: www.wallpapers4U.org

A fogművész

Rendelői csapatbemutatónk mai szereplője a fogak művésze, vagyis a fogtechnikus. Ő a fogorvos “láthatatlan” kollégája, a legtöbb beteg sose találkozik vele – olyan, mint Columbo hadnagy felesége 🙂 A munkája azonban igen látványos, elvégre ő készíti el a hidakat, koronákat, fogsorokat, héjakat, és persze kedvencemet, az inalyt. Sőt, még azt is neki köszönhetjük, ha az implantátumra végre fogpótlás kerül!

A fogtechnika történelmileg az ékszerészet testvére, és ez ma is érezteti hatását: aprólékos, művészi, és drága 🙂 Régen szinte csak a királyok engedhették meg maguknak az egyedileg készített fogpótlások viselését, és ezeket jellemzően az udvari ékszerész készítette. Az arany, mint fogászati anyag napjainkban már kisebb jelentőségű, de még most is azt tekintjük “arany standardnak”.

Honnan tudja a fogtechnikus, hogy nekem milyen fogat készítsen?

A fogorvos és a technikus között a kommunikáció legfontosabb eszköze – ma még – a lenyomat. A lenyomatvétel sokak számára kellemetlenségnek tűnhet, de legalább olyan fontos része a fogpótlás készítésének, mint maga a csiszolás. A technikus ugyanis a lenyomatban rögzített “információt” kapja meg rólad: ez alapján találja ki, hogy hol- mi hiányzik, és hogy lehetne azt pótolni.

Nem lehetne kihagyni a lenyomatot?

Újabban nagy lendülettel terjed a digitális fogászat. Van olyan technológia, hogy lenyomat helyett egy kamerával aprólékos “felvételt” készítünk a fogaidról – a digitális lenyomatot veszünk – és ezzel dolgozik utána a fogtechnika. A módszer izgalmas és ígéretes, de úgy néz ki, még sok idő kell, amíg általánossá válik.

Honnan tudja a technikus, hogy milyen színű a fogam?

Az esetek nagy részében ezt az információt fogszínkulcs segítségével határozzuk meg. Előfordulhat olyan különleges helyzet, hogy fotót is készítünk a fogaidról, de a legbiztosabb, ha személyesen találkozol a fogtechnikussal.

Hol találkozhatok a fogtechnikussal?

A fogtechnikai laboratóriumban. A fogtechnikus csak ritkán dolgozik közvetlenül a rendelő mellett – habár ez egy igen szerencsés körülmény lehet. Azonban vannak olyan esetek, amikor ő is eljön a rendelőbe, mert így tudja meg a legtöbbet az éppen készülő munkáról. A fogtechnikus ugyanis tudja, hogy a fogakhoz minden esetben tartozik valaki, csak ő ritkábban szembesül ezzel, mint a rendelői csapat többi tagja 🙂 Néha előfordulhat, hogy valamilyen okból neked kell elmenned a fogtechnikushoz  – ez lehet egy szín próba, vagy olyan fogtechnikai jellegű javítás, ami fogorvosi munka nélkül is elvégezhető.

Mennyi ideig tanul egy fogtechnikus?

Az alapképzés OKJ rendszerben egy év. Már sejtheted, hogy egy ilyen aprólékos, művészi szakmát közel sem lehet ennyi idő alatt elsajátítani. A fogtechnikus gyakornokok sok munkával eltöltött év alatt “másszák meg” a ranglétrát, amíg vezető fogtechnikussá válhatnak.

Minden fogpótlást ugyanaz a fogtechnikus készít?

Általában nem. A fogtechnikusok különböző területekre szakosodnak, és a laborban csapatként dolgoznak együtt. Így van olyan, aki elsősorban fémekkel dolgozik, van, aki a porcelánhoz ért legjobban, és van olyan is, aki a műanyagos munkákra specializálódik. Az elkészült fogpótlás sok ügyes kéz munkáját dicséri!

Egy barátom fogtechnikus. Meg lehet azt oldani, hogy ő készítse a fogaimat?

Nincs elvileg akadálya, de én mégis inkább lebeszéllek róla! Az orvos és a fogtechnikus – akivel rendszeresen együtt dolgozik – hosszú évek munkájával “csiszolódnak” össze. Az első közös munkáknál nagyobb a hibalehetőség, mert a technikus és orvos között még nincs meg a kellő összhang. Elsőre aligha alakul ki az a szintű kommunikáció, hogy “fél szavakból is értsük egymást”. Ráadásul a fogorvos munkája olyan egyedi, mint a kézírás. A technikusnak is kell némi gyakorlás, amíg tökéletesen megtanulja “olvasni” azt. Az esetlegesen felmerülő garanciális problémák még tovább tetézik az ilyen esetek nehézségeit.

Eljöhet az idő, hogy a fogakat 3D nyomtatóval készítik?

A jövőt nem látjuk előre, de a fogtechnikus szerepét aligha veszi át a számítógép. A tervezés és elkészítés már ma is történhet digitálisan – többnyire CNC esztergával; de léteznek 3D nyomtatási technológiák is a fogászatban. Mindehhez azonban szükség van a jó szakemberre, akinek a digitális munkák egyediségét és szépségét köszönhetjük. A számítógép a fogtechnikusnak nem ellensége, hanem hasznos munkaeszköze.

Kép: “Ne engedd, hogy a bacik letelepedjenek” – A JWT Shanghai reklámplakátja a Maxam fogkrémgyár számára (2012).