Hurrá, nyaralunk!

Rendhagyó nyári poszt! Összeszedtem pár dolgot, amivel érdemes felkészülni a nyárra – már persze fogas szempontból 🙂

Fogkefe, fogkrém.

Bármilyen rövid a tervezett utazás, akár csak egy pár napos kiruccanás, sose feledkezz meg az alapokról! Mindenkinek legyen eltéve egy-egy fogkefe, és egy pici fogkrém. Nem fontos a nyaralásba elvinned kedvenc elektromos fogkefédet, elég egy megfelelő – kis fejű, puha sörtéjű – kézi, de az legyen új. A tavaly a nyaralóban felejtett fogkeféd már nem igazán higiénikus 😉 Kicsike, utazásra ideális “reklám” fogkrémet bátran kérjél a fogorvosodtól! A fogselymet se hagyd otthon!

Repülünk!

Érdemes a fogkefét és a fogkrémet a kézipoggyászba tenni, mert ha netán elkallódik a csomagod, könnyen lehet, hogy napokig kell majd nélkülöznöd a tartalmát! A kézipoggyászban maximum 100ml-es kiszerelésű folyadék lehet, összesen maximum 1 liter (ide tartozik a fogkrém és a szájvíz is). Azt is csak átlátszó, lezárt zacskóban lehet csak felvinni a gépre! Egy utas csak egy ilyen zacskót vihet fel, de akár több, pici fogkrém is lehet benne (családi tubus sajnos kizárva).

Hetek óta fájdogál…

Ha van olyan fogad, ami már egy ideje rendetlenkedik, ne indulj el vele nyaralni! Érdemes jóval a tervezett pihenés előtt ellátogatnod a fogorvosodhoz. Egy fájós fog csúnyán el tudja rontani a pihenést! Az egyiptomi éjszakai fogászaton szerzett tapasztalataid tíz év múlva elmesélve talán viccesek lesznek, de azért jobb elkerülni az ilyen kalandokat! A friss foghúzásnak, gyökérkezelésnek nem tesz jót a repüléssel járó nyomásváltozás, már csak ezért se hagyd az utolsó percre!

A fogorvos is ember 🙂

Az előbbi pont kiegészítése. Elképzelhető, hogy a fogorvosod is tervez valamikor nyaralást, ezért a nyárra időzített kezeléseket jó előre egyeztesd vele! Még kedvenc fogorvosod sem biztos, hogy azonnal tud időpontot adni, ha éppen a tengerparton üldögél a családjával.

Úti patika

Az utazáskor fontos gyógyszerek között mindenképpen szerepeljen egy bevált fájdalomcsillapító! Érdemes lehet herpesz elleni kenőcsöt, picike kiszerelésű fertőtlenítő szájvizet is bekészíteni. Antibiotikumra ritkán van szükség, de ha egzotikus helyre utazol, esetleg érdemes felíratnod egy “ördögűzőt”, és azt ki is váltanod az út előtt. Fontos! Bizonyos gyógyszereket, például kábítószereket csak orvosi igazolással lehet szállítani, és a reptéren be kell jelenteni! Ha netán ilyen gyógyszerre van szükséged, erről kérdezd meg a kezelőorvosodat!

EU-kártya és biztosítás

Ha külföldre utazol, mindenképpen váltsd ki előtte az Európai Egészségbiztosítási Kártyát! Ezzel sok pénzt spórolhatsz, ha sürgős orvosi beavatkozásra van szükséged. Fontos! Az EU kártya a fogászati kezelésekre általában nem ad teljes térítést, és azt is csak szerződött fogorvosoknál tudod érvényesíteni! Ha külföldön van szükséged fogorvosi ellátásra, ezeket a részleteket érdemes előtte tisztázni. Jó ötlet lehet egy utasbiztosítást is kötnöd, mert a fogorvosi kezelések tőlünk nyugatabbra igen drágák tudnak lenni. (De ez igaz minden orvosi beavatkozásra).

Fogvédők és társaik

Ne feledkezz meg az éjszakai fogszabályozódról, vagy harapásemelődről sem! Ha olyan sportot űzöl a nyáron, amihez fogvédőt viselsz, azt is készítsd be a csomagba!

Implantátum a repülőn

Ne aggódj emiatt, a fogászati implantátumok (és hidak) nem “csipognak” be a repülőtéren; minden további nélkül felszállhatsz velük a gépre. Ha hosszú ideig leszel távol, érdemes lehet felírnod az implantátumok pontos típusát – ha netán meglazul egy csavar amíg külföldön vagy, ez az információ jól jöhet.

Kép: https://uk.dentum.com

Segítség!

Minden évben van Karácsony, van bejgli, és benne dióhéj. A tengerpart a legjobb hely arra, hogy bedurranjon a fogad. A randi előtt esik le az új koronád. A mai posztban néhány váratlan helyzetre keresünk megoldást.

Mindenek előtt fontos tudni: ha baj van, a legjobb megoldás orvoshoz fordulni! A házi praktikák csak elodázzák a megoldást, és sokszor egyben nehezítik is a dolgunkat. Ezért a most következő tanácsokat tényleg csak végszükség esetére tartogasd!

Fáj a fogam! Mit tehetnék?

A fogfájás elviselhetetlen tud lenni, és az a néhány nap pokoli kínokkal jár, amíg el tudsz jutni kedvenc fogorvosodhoz. Ilyen esetekben nem szégyen felkeresni az Ügyeletet. Bizony, van ilyen, éjjel-nappal elérhető fogászat, több helyen is. Nem kell rettegni tőlük, általában lelkes fiatal kollégák vállalják az éjszakákat, és tényleg segítenek a bajban. Nem fogják kérdés nélkül kihúzni a fogadat, nem fognak érzéstelenítő nélkül gyökérkezelni: ha nagyon fáj, érdemes ebbe az irányba indulnod.

Fogfájásra gyógyszer?

A fájdalomcsillapító – és sajnos az antibiotikum is – csak tüneti kezelés fogfájás esetén! Amíg eljutsz a segítséghez, érdemes nem szteroid gyulladás gátlókkal indítani (Aszpirin és társai). Lehetőleg olyannal, amit már szedtél korábban, és nem vagy rá allergiás. Igen jók vannak akár vény nélkül is: érdemes a vízben oldódó változatot keresned, mert az még gyorsabban hat! Antibiotikum szedését fájdalomra nem szoktuk javasolni, de előfordulhat, hogy az orvosod “telefonos segítség” formájában javasolja. Ha éppen van is otthon, csak olyat vegyél be, amire tuti nem vagy allergiás! Fontos! Az antibiotikumot mindig végig kell szedni! Fél doboz soha nem elég!

Azt hallottam, az Aszpirint le se kell nyelni, elég a fájós fog mellett elszopogatni. Igaz ez?

Ez egy nagyon káros tévhit! A savas hatású gyógyszer komoly sérülést okozhat így az ínyeden, és nem is enyhíti kellően a fájdalmat. Ugyanez igaz a pálinkára is: a tömény alkoholos italok általában csak ármeneti enyhülést hoznak, cserébe több bajt okoznak.

Elkezdtem szedni a gyógyszert és kiütéseim lettek! Most mi lesz?

Minden gyógyszer szedésénél alapszabály, hogy a váratlan dolgokról – mellékhatásokról, allergiáról – azonnal tájékoztasd az orvost, aki felírta! A kiütések nem jelentenek halálos veszélyt, de allergia esetén sosem szabad fél vállról venni a dolgot: abba kell hagynod a gyógyszert, és más hatóanyagra kell váltani – nyilván orvosi javallat szerint, nem csak úgy találomra!

Allergiás vagyok a pirinekre! Mit szedhetek?

Van egy jó hírem! A “pirin” végződés nem egy bizonyos hatóanyagot jelöl, ezért nem is lehetsz rá allergiás 🙂 A gyártók szeretnek olyan fantázianeveket adni a gyógyszereknek, amiből ki lehet találni, mire is való az adott szer. A “pirin” végződés jellemzően fájdalomcsillapító-gyulladáscsökkentő hatásra utal, de többféle hatóanyag lehet mögötte.

Gyökérkezelt fog tud fájni?

Bizony tud! Nem pont úgy, mint egy élő fog, de a korábban gyökérkezelt fog is lehet a komoly panaszok forrása. Néha még az orvosnak sem könnyű kideríteni, melyik fogból indul az erős fájdalom.

Kiesett a tömésem! Nagy a baj?

Egy kiesett tömés még nem a világ vége. Ha nincsenek fájdalmaid, érdemes bejelentkezned vele a kedvenc fogorvosodhoz, és remélhetőleg pár nap múlva minden rendbe jön. Ha a tömést vesztett fog érzékeny a hidegre, melegre, akkor érdemes kerülni ezeket az ingereket. Fogat mosni mindig szabad, és kell is!

Elkezdett nőni a bölcsességfogam, és nagyon fáj.

A bölcsességfogak gyakran okoznak ilyen panaszt. Amíg eljutsz vele egy szájsebészhez, érdemes a lehető legalaposabban mosni, és mellé fertőtlenítő szájvizeket is bevetni. Legjobb, ha gyulladt ínyt rendszeresen körbe ecseteled egy fültisztító pálcikával. Nem szabad azért pánikba esned, ettől még nem biztos, hogy azonnal ki kell húzni a bölcsességfogat! Sőt, amíg ennyire gyulladt körülötte az íny, a műtét kifejezetten ellenjavallt.

Leesett a koronám! Pillanatragasztó jó lesz?

A legszigorúbban tilos! A háztartási ragasztók nem alkalmasak korona visszaragasztására, ráadásul nagyon mérgezőek. Ha a leesett híd vagy korona nélkül nem tudsz “emberek közé” menni, meg lehet próbálni egy pici műfogsor ragasztóval átmenetileg visszatenni a helyére – persze csak amíg szakemberhez sikerül jutnod. A műfogsor ragasztót bármelyik patikában be tudod szerezni. Fontos azonban, hogy éjszakára ki kell venned az így visszaragasztott pótlást, mert előfordulhat, hogy álmodban esetleg lenyeled!

Lenyeltem a koronám. Most mi lesz?

Nagyban függ a pótlás méretétől. Egy kicsi korona valószínűleg gond nélkül “távozik” majd, de egy nagy híd vagy kivehető pótlás bajt is okozhat. Mielőbb keresd fel az orvosod, ha ez történt!

Van egy implantátumos koronám, és lötyögni kezdett. Ez nagy gond?

Általában nem nagy gond, de néha lehet komoly baj is a háttérben. Az esetek többségében elég meghúzni a lelazult csavart, de van, hogy megsérült az implantátum. Amíg eljutsz az orvoshoz, ne terheld a lötyögő koronát! Könnyen eltörhet a meglazult csavar, és akkor igen nehéz lesz kiszedni az implantátumból!

Vérzik az ínyem! Kiesnek a fogaim?!

Az ínyvérzés gyakran az ínygyulladás első jele, ezért érdemes komolyan venni. A jó hír, hogy emiatt még nem fognak kiesni a fogaid, és az elvérzéstől sem kell tartanod. A tüneteket jól lehet enyhíteni fertőtlenítő szájvizek használatával, de a valódi megoldáshoz orvosra is szükséged lesz.

Kép: www.wallpapers4U.org

A fogművész

Rendelői csapatbemutatónk mai szereplője a fogak művésze, vagyis a fogtechnikus. Ő a fogorvos “láthatatlan” kollégája, a legtöbb beteg sose találkozik vele – olyan, mint Columbo hadnagy felesége 🙂 A munkája azonban igen látványos, elvégre ő készíti el a hidakat, koronákat, fogsorokat, héjakat, és persze kedvencemet, az inalyt. Sőt, még azt is neki köszönhetjük, ha az implantátumra végre fogpótlás kerül!

A fogtechnika történelmileg az ékszerészet testvére, és ez ma is érezteti hatását: aprólékos, művészi, és drága 🙂 Régen szinte csak a királyok engedhették meg maguknak az egyedileg készített fogpótlások viselését, és ezeket jellemzően az udvari ékszerész készítette. Az arany, mint fogászati anyag napjainkban már kisebb jelentőségű, de még most is azt tekintjük “arany standardnak”.

Honnan tudja a fogtechnikus, hogy nekem milyen fogat készítsen?

A fogorvos és a technikus között a kommunikáció legfontosabb eszköze – ma még – a lenyomat. A lenyomatvétel sokak számára kellemetlenségnek tűnhet, de legalább olyan fontos része a fogpótlás készítésének, mint maga a csiszolás. A technikus ugyanis a lenyomatban rögzített “információt” kapja meg rólad: ez alapján találja ki, hogy hol- mi hiányzik, és hogy lehetne azt pótolni.

Nem lehetne kihagyni a lenyomatot?

Újabban nagy lendülettel terjed a digitális fogászat. Van olyan technológia, hogy lenyomat helyett egy kamerával aprólékos “felvételt” készítünk a fogaidról – a digitális lenyomatot veszünk – és ezzel dolgozik utána a fogtechnika. A módszer izgalmas és ígéretes, de úgy néz ki, még sok idő kell, amíg általánossá válik.

Honnan tudja a technikus, hogy milyen színű a fogam?

Az esetek nagy részében ezt az információt fogszínkulcs segítségével határozzuk meg. Előfordulhat olyan különleges helyzet, hogy fotót is készítünk a fogaidról, de a legbiztosabb, ha személyesen találkozol a fogtechnikussal.

Hol találkozhatok a fogtechnikussal?

A fogtechnikai laboratóriumban. A fogtechnikus csak ritkán dolgozik közvetlenül a rendelő mellett – habár ez egy igen szerencsés körülmény lehet. Azonban vannak olyan esetek, amikor ő is eljön a rendelőbe, mert így tudja meg a legtöbbet az éppen készülő munkáról. A fogtechnikus ugyanis tudja, hogy a fogakhoz minden esetben tartozik valaki, csak ő ritkábban szembesül ezzel, mint a rendelői csapat többi tagja 🙂 Néha előfordulhat, hogy valamilyen okból neked kell elmenned a fogtechnikushoz  – ez lehet egy szín próba, vagy olyan fogtechnikai jellegű javítás, ami fogorvosi munka nélkül is elvégezhető.

Mennyi ideig tanul egy fogtechnikus?

Az alapképzés OKJ rendszerben egy év. Már sejtheted, hogy egy ilyen aprólékos, művészi szakmát közel sem lehet ennyi idő alatt elsajátítani. A fogtechnikus gyakornokok sok munkával eltöltött év alatt “másszák meg” a ranglétrát, amíg vezető fogtechnikussá válhatnak.

Minden fogpótlást ugyanaz a fogtechnikus készít?

Általában nem. A fogtechnikusok különböző területekre szakosodnak, és a laborban csapatként dolgoznak együtt. Így van olyan, aki elsősorban fémekkel dolgozik, van, aki a porcelánhoz ért legjobban, és van olyan is, aki a műanyagos munkákra specializálódik. Az elkészült fogpótlás sok ügyes kéz munkáját dicséri!

Egy barátom fogtechnikus. Meg lehet azt oldani, hogy ő készítse a fogaimat?

Nincs elvileg akadálya, de én mégis inkább lebeszéllek róla! Az orvos és a fogtechnikus – akivel rendszeresen együtt dolgozik – hosszú évek munkájával “csiszolódnak” össze. Az első közös munkáknál nagyobb a hibalehetőség, mert a technikus és orvos között még nincs meg a kellő összhang. Elsőre aligha alakul ki az a szintű kommunikáció, hogy “fél szavakból is értsük egymást”. Ráadásul a fogorvos munkája olyan egyedi, mint a kézírás. A technikusnak is kell némi gyakorlás, amíg tökéletesen megtanulja “olvasni” azt. Az esetlegesen felmerülő garanciális problémák még tovább tetézik az ilyen esetek nehézségeit.

Eljöhet az idő, hogy a fogakat 3D nyomtatóval készítik?

A jövőt nem látjuk előre, de a fogtechnikus szerepét aligha veszi át a számítógép. A tervezés és elkészítés már ma is történhet digitálisan – többnyire CNC esztergával; de léteznek 3D nyomtatási technológiák is a fogászatban. Mindehhez azonban szükség van a jó szakemberre, akinek a digitális munkák egyediségét és szépségét köszönhetjük. A számítógép a fogtechnikusnak nem ellensége, hanem hasznos munkaeszköze.

Kép: “Ne engedd, hogy a bacik letelepedjenek” – A JWT Shanghai reklámplakátja a Maxam fogkrémgyár számára (2012).

Tsino-San

A rendelői csapat máik elmaradhatatlan tagjáról lesz most szó. Ő a fogászati asszisztens. Vagy dentálhigiénikus? Magyarul klinikai fogászati higiénikus. Pedig mennyivel jobban hangzik a szájszépész!

Minden orvosnak szüksége van segítségre, a különbség csak az, hogy miben 🙂 Az asszisztensnek számos feladata van, kezdve az anyagok és műszerek kikészítésétől egészen az anyagbeszerzésig. A dentálhigiénikus szakma az asszisztens “továbbfejlesztése”, ők már a szájhigénés kezelésekben aktív szerepet vállalnak. Ez annál is fontosabb, mert a fogorvos fogkövét is le kell néha szedni valakinek!

Az asszisztens fogorvosnak tanul?

Gyakori tévhit, hogy az asszisztens igazából fogorvos tanuló. Valójában két külön szakmáról van szó. Az asszisztensek OKJ-s képesítéssel tudnak dolgozni, a fogorvos egyetemisták nem rendelkeznek ilyen “jogosítvánnyal”. Néha azért előfordul, hogy valaki az egyetem mellett asszisztál egy ismerős fogorvosnál, hogy jobban megismerje a rendelői helyzeteket és egy kis pénzt keressen.

Csak lány lehet fogászati asszisztens?

Egyáltalán nem 🙂 Egy népszerű vígjátékban vicces helyzetek forrása volt a doktornő és férfi asszisztense, de a valóságban ez egyáltalán nem ennyire extrém. Tény, hogy az asszisztensek jelentős többsége nő, ez hagyományosan egy női szakma.

Sokat kell tanulnia az asszisztensnek?

A legtöbb iskola 1 éves, ez elméleti és gyakorlati képzést jelent. Az iskola után kezdődik az “igazi tanulás”, mert minden fogorvos más és más, és nagyon egyediek az elvárások. Az asszisztens tényleg az orvos jobb keze, ezért sok kis egyéni rigolyát kell megtanulnia, mire tényleg ki tudja találni az orvos gondolatát! Aki még ez után sem fáradt bele a tanulásba, visszaülhet az iskolapadba a dentálhigiénkus képzésre, ami további fél évet jelent. Sajnos ezek az iskolák fizetősek, így már a kezdéskor kell némi elhivatottság a jelentkező részéről!

Egy orvosnak egy asszisztense van?

Ez nem kötelező. Nagyobb rendelőkben több fogorvos és asszisztens dolgozik együtt, nem mindig ugyanannak kell asszisztálni. Ennek az a fő hátránya, hogy az asszisztenseknek több orvos szokásait kell fejben tartani. Ráadásul mind emberek vagyunk: van, akivel jobban, van, akivel kevésbé szeretünk együtt dolgozni. Léteznek olyan orvosok is, akik egyszerre több asszisztenst foglalkoztatnak.

Az asszisztens a fogorvos barátnője?

Sajnos ez gyakori sztereotípia. Mint minden munkahelyen, egy rendelőben is előfordulhat magánéleti kapcsolat, de ez egyáltalán nem jellemző. Mivel a fogorvos az asszisztensnek nem pusztán kollégája, hanem főnöke, ezért a munkahelyi romantika soha nem nevezhető szerencsésnek.

És ki kezeli az asszisztens fogait?

Legjobb esetben az az orvos, akivel együtt dolgozik 🙂 Az asszisztensnek persze nem kötelező “beülni a székbe”, előfordul olyan is, hogy egy másik kollégához jár fogorvoshoz.

Én jobban szeretném, hogy az orvos szedje le a fogkövemet. Lehet ezért szólni?

Természetesen! A denláthigiénius nagyon sokat tanult azért, hogy ezt a kezelést végezhesse: sokszor több ilyen irányú gyakorlata van, mint magának az orvosnak! Ennek ellenére nyugodtan szóljál, ha inkább az orvosod “kezében” érzed magad biztonságban! Senki nem fog megsértődni 🙂

Miért lesz valaki fogászati asszisztens?

Ahogy az orvosok esetében is: ezt tőlük kell megkérdezni! Az asszisztensé egy klasszikus segítő szakma: ha valaki szeret emberekkel foglalkozni, és segíteni másoknak, itt jól fogja érezni magát. Az is fontos, hogy szeresse a tisztaságot, és ne féljen a vértől 🙂

Kép: Jodie Gasson – Onlytease.com

Mi van doki?

Fontosak a betegségek, de a fogászat nem csak ezekről szól. Ahogy szoktuk mondani, a fogakhoz általában egy ember is tartozik 🙂 Az elkövetkező néhány posztban bemutatnám, kikből áll egy fogorvosi “csapat”.

A fogorvos talán a legfélelmetesebb orvos-fajta. Nem volt ez mindig így! Egész egyszerűen azért, mert sokáig nem is léteztek külön “fogdokik”. A XIX. században az orvoslás két fő területe a belgyógyászat és a sebészet volt, a fogak betegségeire nem fektettek nagy hangsúlyt. Az első magyar Fogászati Intézet 1890-ben nyitotta meg kapuit. Vezetője Árkövy József volt, akit méltán nevezhetünk a magyar fogorvoslás megteremtőjének. Nem volt okunk szégyenkezni: ezzel egész Európában igen előkelő helyen álltunk a fogak gyógyítását illetően! Önálló fogorvosi képzés csak az 1950-es évektől létezik Magyarországon, addig az általános orvosok tehettek fogászati szakvizsgát, ha erre a területre vetődtek.

A fogorvos csak a fogakhoz ért?

Régen volt egy mondás az orvosi karon, hogy “fogász – jogász – nem doktor”. Szerencsére ez egyáltalán nincs így. A fogorvosok a képzésük során a legtöbb általános orvosi tantárgyat tanulják, persze ezeken kívül nagy számú fogorvosi tantárgyuk is van. Önhittebb kollégák egyenesen azt tartják, hogy a fogorvos mindent tud, csak a fogakról még többet 🙂 A fogorvosok sokszor működnek együtt más területek orvosaival, tájékozottnak kell lenniük azokban az általános betegségekben, amikkel a rendelőben találkoznak. Fontos azonban, hogy a fogorvos nem bírálhatja felül más szakorvos döntését (és ez fordítva is igaz)!

Véralvadásgátlót szedek, de fogorvoshoz megyek. Most mi lesz?

Gyakori probléma, hogy egy gyógyszer veszélyt jelenthet a tervezett fogorvosi kezelés során. A véralvadásgátlók mellett leggyakrabban a csontritkulásra adott gyógyszerek jelentenek kockázatot. Nincs más teendőd ilyenkor, mint elmondani az orvosodnak, hogy mit és miért szedsz! Sose hagyd ki a gyógyszert a kezelés miatt! A fogorvosod eldönti, hogy el tudja-e végezni a kezelést, vagy változtatni kell valamit. Ilyenkor legjobb, ha az a szakorvos módosít a kezeléseden, aki a gyógyszert eredetileg felírta.

Minden fogorvos szakorvos?

Nem, a fogászaton belül is vannak elkülönült szakterületek. Ezeknek a művelőit nevezzük valamilyen szakorvosnak. A legtöbb fogászati beavatkozást, mint például tömés vagy korona készítését, fogak kihúzását bármely fogorvos el tudja végezni. Vannak olyan helyzetek, amikor célszerűbb az adott terület szakorvosához fordulnod egy problémával, ilyen lehet például egy bonyolultabb bölcsességfog eltávolítás a szájsebészeten, vagy a fogszabályozás.

A fogorvos bármilyen gyógyszert felírhat?

Gyakori kérdés; és ahogy sejted is, a válasz nem. Vannak olyan gyógyszerek, amiket csak az adott terület szakorvosa írhat fel. A fogorvosok leggyakrabban fájdalomcsillapítót és antibiotikumot szoktak felírni, a fogamzásgátlódra inkább a nőgyógyásztól kérjél receptet 🙂

Miért lesz valaki fogorvos?

Gondolom erre minden kollégának más és más a válasza. Nem gyakori, hogy egy gyerek az óvodai farsangon fogorvosnak öltözzön, de már találkoztam olyan 10 éves fiúval, aki napra kész volt a fogászati gépek és anyagok világában! Én személy szerint sok jó dolgot fel tudnék sorolni a fogászat mellett, de mind közül számomra a legfontosabb a napi sikerélmény. A fogorvos akár igen nagy fájdalmakat tud gyorsan és hatásosan kezelni, de egy szép tömés vagy korona is mosolyt csalhat a páciens arcára. A mi területünkön is vannak hosszú távú eredmények – elég jó példa erre a fogszabályozás, vagy akár egy implantációs pótlás készítése – de soha nem telik el úgy nap a rendelőben, hogy azt érezném: ma nem volt értelme bejönni ide!

Mennyit kell tanulnia egy fogorvosnak?

A fogorvosi diplomát 5 éves egyetemi képzés után lehet megszerezni, a legtöbb szakvizsga 3 év további elméleti-gyakorlati tanulást jelent – ezek a rezidens évek. Természetesen a jó pap is holtig tanul, és a fogorvosoknál sincs másként: a szakma fejlődik, új gépek, anyagok jelennek meg. Minden fogorvos kötelezően továbbképzésekre jár, ahol tájékozódik a szakma legújabb vívmányairól. Ezen a területen nem elég az “évek meg a rutin”.

A fogorvos be tudja tömni a saját fogát?

Szintén régi mondás, hogy a cipésznek lyukas a cipője, de a fogorvos kollégák általában vigyáznak a fogaikra. A régi főnököm imádott fogat mosni, ha volt 5 perce két beteg között, gyakran kiszaladt a mosdóba egy kis fogápolásra 🙂 Több olyan kollégát is ismerek, aki készített magának egyszerűbb dolgot – tömést, ideiglenes koronát – de olyanról nem tudok, aki kihúzta volna a saját fogát. Szerencsére a fogorvosok sok kollégát ismernek, így mindig tudnak kihez fordulni a fogas gondjaikkal. Betegként viszont egyáltalán nem egyszerűek a kollégák: szeretnek minden apróságról tudni, és abba jól bele is szólni…

Mint látod, mi is emberek vagyunk: nem vagyunk – annyira – félelmetesek! Sőt, végezetül elárulhatok egy titkot. Sok fogorvos maga is félve ül be kezelőszékbe!

Kép: www.premierdentalceramics.com

Mi ez a folt?!

A rák talán a legrettegettebb betegség napjainkban. Sajnos a rák – a hámszövet rosszindulatú daganata – akár a szájban is megjelenhet. Minden fogorvosnak feladata, hogy a hozzá érkező betegeket szájüregi rákszűrésben részesítse. Ez nem szerepel az árlistán, olyan természetesnek (kéne) lennie, mint a köszönésnek! A szájüregi rák nem annyira elterjedt, mint a sajtóban nagy hírveréssel övezett mell- vagy prosztatarák, de egyáltalán nem lebecsülendő a veszélye! A mai posztban ijesztgetés helyett hasznos tanácsokat szeretnék adni. A legelső szűrőállomás ugyanis te magad vagy!

Mit tehetnék én a szájüregi rák ellen?

Nagyon sokat! A szájüregi daganatok előfordulása szorosan összefügg a dohányzással és a túlzott alkohol fogyasztással, elvégre mindkét károsító tényező először a szádon halad át. Ha leteszed a cigit, azzal nem csak a tüdődnek okozol megkönnyebbülést, de a szájnyálkahártyád és a fogaid is boldogabbak lesznek. Az alkohol helyzete kicsit bonyolultabb: a tömény italok veszélyesebbek, mint a sör, és az ital minősége sem mindegy. A drágább italok tisztább összetevői nagyobb biztonságot jelentenek. Érdekes megfigyelés, hogy a rendszeres, csekély mennyiségű alkohol fogyasztás (pl. esténként egy pohár bor) nem emeli a daganatos kockázatot. A csekély mennyiség mindenkinél mást jelent, ezért pontosítanék: 5dl sör, VAGY 2dl bor, VAGY 0,5dl tömény EGY NAPRA.

Megharaptam az ajkamat, és nőtt rá egy csomó. Ez már rák??

A daganatok a legritkább esetben jelennek meg egy konkrét behatás következtében. Ha emlékszel, hogy megharaptad valahol a szádat, és ott hamarosan fájdalmas dudor nőtt, akkor valószínűleg megsértettél egy kicsi nyálmirigyet (ezek mindenhol ott vannak a szádban). A nyálmirigyből nem tud kijutni a nyál, ezért nő meg pár napon belül. A jelenséget gyakran fájdalom is kíséri. Veszélytelen, de zavaró jelenség, a neve mucokele. Ha nem múlik el magától, érdemes lehet sebészileg eltávolítani (pici, gyors beavatkozás).

Van egy sötét folt a számban, amit eddig nem vettem észre. Melanoma?

A szájban is előfordulnak (ritkán) anyajegyek. Ha mindig is ott volt, és nem változik a mérete, a foltocska valószínűleg nem jelent bajt. Ha sérülés után jelent meg a fekete folt, könnyen lehet, hogy egy kis bevérzés maradványa: hamar meggyógyul magától. Az amalgám tömések készítése során előfordulhat, hogy egy kis szemcse az íny alá kerül, és tetoválásként örökké megmaradt a nyoma. Az amalgám tömések visszaszorulásával ezek ma már egyre ritkábban láthatók. A növekvő, alakját változtató, esetleg vérző foltok azonban okot adnak aggodalomra! Ilyenkor fontos mielőbb szájsebészhez fordulni!

Fogorvosnál jártam, és utána egy fájdalmas folt jelent meg az ínyemen. Fertőzés? Daganat?

Alighanem egy aftához “van szerencséd”. Az afta nagyon fájdalmas, ezért kellemetlen, de általában veszélytelen elváltozás, ami magától is hamar meggyógyul (többnyire). Gyakran fogorvosi kezelés, vagy stresszes időszak után jelenik meg. Jellemzően nem friss fertőzés, hanem az immunrendszered átmeneti “megingása” van a háttérben. Ebben hasonlít az ajakherpeszhez, ami a korábban valahol összeszedett “szunnyadó” vírusok fellángolásától szokott kiújulni. Az afta gyógyulását a helyi fertőtlenítés segíti, jó szolgálatot tesznek az antibakteriális szájvizek. A herpesz ellenes kenőcsöket csak a herpesz megjelenésének első gyanújakor tudod igazán eredményesen használni.

Fehér folt van az ínyemen, ami nem jön le. Ez micsoda?

Minden szokatlan elváltozást érdemes megmutatnod a fogorvosodnak, de akár egyből szájsebészhez is fordulhatsz. A fehér foltok a legváltozatosabb kórképekhez tartoznak, amiknek egy része rákmegelőző állapot lehet. Az ilyen elváltozásokból néha rosszindulatú daganat alakulhat ki, ezért érdemes mihamarabb utánajárnod a dolognak! Szerencsére a legtöbb esetben elegendő a rendszeres ellenőrzés, nem kell egyből fájdalmas beavatkozásokra készülnöd!

Azt mondták, szövettani vizsgálat kell. Nagy a baj?

Minden olyan elváltozást, amit a szádból (vagy máshonnan) sebészileg eltávolítanak, és nem lehet egyértelműen tudni, hogy milyen szövetről van szó, mikroszkópos módszerrel szakembernek meg kell vizsgálnia. Ez egy rutin dolog, nem kell pánikba esni miatta! Ha valami rossz dolog derülne ki a vizsgálaton, arról mindenképpen értesíteni fognak, de az esetek többségében semmi bajra nem kell számítanod. A szövettani vizsgálat azért fontos, mert még a legnagyszerűbb sebész sem tudja 100% pontossággal megmondani, hogy mit vágott ki, és ilyen esetekben az elővigyázatosság mindenkinek az érdeke.

Mint látod, a legtöbb szájüregi elváltozás veszélytelen, de jobb félni, mint megijedni! Ha szokatlan dologra leszel figyelmes a szádban, ajkadon, nyelveden, érdemes – már csak a saját megnyugtatásodra is – szájsebészhez fordulni. Sokat segít, ha átgondolod a következőket: Mindig itt volt? Mindig ilyen volt? Emlékszel, hogy mitől jelent meg? Fáj? Vérzik? Növekszik? Ha a családban volt daganatos betegség, vagy neked volt korábban valamilyen daganatod, azt ugyancsak fontos egyből elmondani az orvosodnak!

Kép:  “Beszéljünk róla” poszter – Budapesten a Semmelweis Egyetem Fogorvostudományi Karának, Fogászati és Szájsebészeti Oktató Intézete a Magyar Rákellenes Ligával közösen folyamatosingyenes szájüregi rákszűrést szervez.

A szűrés helye: 1088. Budapest, Szentkirályi u. 40.,Fogászati és Szájsebészeti Oktató Intézet, előzetes bejelentkezés alapján.

Bejelentkezés, előjegyzés: +36 1-3176600/60744

Jön a szuri!

Ma se lesz vérengzés, mégis újabb “rettegett” beavatkozás kerül terítékre. Az injekciótól, becsületes nevén szuritól, szinte mindenkinek görcsbe rándul a gyomra, pedig ez a legjobb dolog, ami a fogászatban az elmúlt száz évben történt!

Már a régi görögök is… szerették volna valahogy elzsibbasztani a fájós fogakat, de abban az időben csak a bor nyújtott némi enyhülést. És ez így maradt egészen a XX. századig! Az első modern, fogászatban is használt érzéstelenítő szert, a Novocaint 1905-ben szabadalmaztatták. Voltak előtte próbálkozások a kéjgázzal és a kokainnal is, de ezek egyéb területeken futottak be “fényes karriert”…

A viccesen “Új-kainnak” elkeresztelt Novocainnak már csak történelmi jelentősége van. Helyét mára korszerűbb szerek vették át, mint a közismert Lidocain, és a sokféle gyári néven előforduló Ultracain*.

Nem lehetne érzéstelenítés nélkül?

Dehogy nem! A kisebb töméseket általában fájdalommentesen el lehet készíteni, mert a fogak zománc rétegében nincsenek érző idegek. A már nem élő fogakon végzett kezelések, például a gyökértömés is elvégezhető érzéstelenítés nélkül. Foghúzásnál, műtéteknél viszont nem szoktam javasolni a szuri elhagyását, érthető okokból.

De én allergiás vagyok a Lidocainra!

Gyakran halljuk ezt a mondatot a rendelőben, és mindig komolyan is vesszük. Az allergia igen veszélyes lehet. Szerencsére a valóságban elképesztően ritka a Lidocain allergia. A leggyakrabban tapasztalt kellemetlen mellékhatások a szívdobogás, izzadás, néha ájulás. Ezeket nem a Lidocain, hanem az érzéstelenítőben lévő (igen kis mennyiségű) Adrenalin okozza. A “stressz hormon” jelenlétét sokan megérzik, amit csak fokoz a szuritól való félelem. Ha volt már hasonló rosszulléted fogászaton, nem kell allergiára gyanakodni, ez természetes jelenség. Ugyanakkor erről is szóljál a fogorvosodnak kezelés előtt, mert jobb, ha tudja, mire számíthat!

Akkor én nem kérnék Adrenalint…

Máig vita tárgya, hogy van-e haszna Adrenalin nélküli érzéstelenítőt használni azoknál a betegeknél, akik erre fokozottan érzékenyek. Az Adrenalin erős érszűkítő, ezért megakadályozza, hogy a véráramlás “elvigye” az érzéstelenítő anyagot arról a helyről, ahol dolgozni szeretnénk. Ezzel többszörösére növeli az injekció hatásának erősségét és időtartamát. A tudomány mai állása szerint a fogászati érzéstelenítőkben használt Adrenalin mennyisége olyan kicsi – elmarad a tű látványa által kiváltott saját Adrenalin felszabadulás nagyságától – hogy nincs valódi értelme elhagyni azt a fogászati érzéstelenítőkből.

Terhes vagyok. Árthat az érzéstelenítő a babának?

Jó hír, hogy a fogászati érzéstelenítők használata teljesen biztonságos a terhesség alatt. Ennek ellenére mindig szólj az orvosodnak, ha terhes vagy, mert vannak olyan kezelések, amiket nem javasolt ilyenkor elvégezni!

Hiába kaptam több injekciót, mégis fáj! Ez hogy lehet?

Sajnos a gyulladt fogak fájdalomküszöbe jóval alacsonyabb a normálisnál, ráadásul az érzéstelenítő szerek kevésbé hatásosak a gyulladás miatt. Vannak olyan – ritka – esetek, amikor egy gyulladt fog egyáltalán nem zsibbasztható el. Ilyenkor vagy a gyorsaság, vagy a gyulladás előzetes kezelése lehet a megoldás. Ezek a problémák gyakran az éjszakai ügyeleten jelennek meg, mert a sokáig halogatott kezelés egyben a legfájdalmasabb kezelés is szokott lenni. Tanulság: sose várd meg, amíg “rendesen” fájni kezd a fogad!

Hány injekciót kaphatok?

Az érzéstelenítő szerek nagyon biztonságosak, ezért nyugodtan lehet kérni “repetát”, ha nem zsibbadtál el eléggé. Akár 12 ampulla Lidocain-Adrenalin is beadható egy felnőtt embernek, de ezt sok tényező befolyásolja! Ha valamilyen betegséged van, például szívritmuszavar, az csökkenti a biztonságos mennyiséget! Ugyanígy más megítélés alá esik egy 100 kilós testépítő, mint egy 50 kilós fotómodell.

Én már a szúrástól is félek! Erre nincs megoldás?

Létezik Lidocain spray és zselé, amivel magát a szúrást is elviselhetőbbé tudjuk tenni. Ha tartasz a szuritól, nyugodtan szóljál az orvosodnak, mert ezekkel a “kegyszerekkel” picit tudunk segíteni. A másik fontos tényező az orvos maga, ezért ha fájdalmas volt az injekció, mindenképpen szóljál érte, mert a visszajelzésektől az orvos is egyre ügyesebb lesz!

Mikor múlik el az injekció hatása?

Nagy egyéni különbségek vannak, hogy kinek meddig tart a zsibbadás egy fogászati kezelés után. Jó hír, hogy ez a hatás csak érző idegeket érint, ezért valójában nem bénul le a fél arcod (hiába érzed így 🙂 Rágni, étkezni viszont nem javasolt addig, amíg teljesen meg nem szűnik az érzéstelenítő hatása, mert csúnyán el tudod harapni az ajkad és a nyelved, és észre sem veszed a szuri miatt!

Nekem egy professzorom mesélte, hogy neki még volt olyan oktatója (tehát az az orvos elég régen dolgozott), aki az érzéstelenítést “modern divatnak” tartotta. Büszkén hirdette, hogy a fájdalom természetes dolog, ezért sosem ad érzéstelenítőt a betegeinek. Manapság ezzel a hozzáállással aligha lenne népszerű orvos 🙂

Kép:  Dejan Dundjerski – Kislány a fogorvosnál. Shutterstock 158575295

*Az Ultracain márkanév a Sanofi-Aventis tulajdona

Rögönyözzünk!

A sok “vérengzés” után békésebb vizekre evezünk. Olyan békések leszünk, hogy a sok kezelés után ezúttal egy diagnosztikai területre merészkedünk, ami nem más, mint a röntgen.

A fogorvosok elsők között csatlakoztak a röntgen orvosi úttörői közé. Az első fogászati röntgen felvételt 1896-ban készítették, csupán egy évvel azután, hogy Wilhelm Conrad Röntgen felfedezte a rejtelmesen “X sugárnak” elkeresztelt jelenséget. Érdekes módon angol nyelvterületen máig X-Ray néven ismeretes a röntgen sugárzás. A sebészek és fogorvosok boldogok voltak, hogy végre “láthatták” a csontban lévő elváltozásokat. Az új technika széles körben csak az 1950-es évektől terjedt el. A röntgen ma a legtöbbet alkalmazott fogorvosi vizsgáló módszerek közé tartozik.

Veszélyes a fogorvosi röntgen?

Veszélye mindennek van, még egy sétának is a parkban 🙂 A fogorvosi röntgenek sokfélék, ezért különböző nagyságú sugárzással járnak. Az orvos feladata (és felelőssége) hogy olyan vizsgálatot válasszon, aminek a veszélye csekély a várható eredmény hasznához képest. A gyakorlatban egy fogorvosi röntgenfelvétel sugárterhelése egy rövid repülőút sugárterheléséhez mérhető (ami nem sok). A mai röntgengépek igen biztonságosak.

Babát várok. Lehet így röntgenezni?

Ha terhes vagy, mindenképpen szóljál az orvosodnak, mert ilyenkor a röntgen sugárzás nem csak rád jelenthet veszélyt, hanem a babára is! Általában nem szoktunk terhesség alatt fogászati röntgent készíteni. Előfordulhat azonban olyan helyzet, amikor a gyógykezeléshez elengedhetetlen a röntgenfelvétel készítése, és a kezelés halogatása veszélyes volna. Az is lehet, hogy még nem tudtad, hogy babát vársz, amikor a röntgen készült. Ilyen esetben sem kell kétségbe esni: a természet nagyon jól védi a magzatot, és a fogorvosi röntgennel sosem a pocakodra célzunk. Az USA-ban (ahol hajlamosak túltolni a biciklit biztonsági kérdésekben) jelenleg elfogadott a fogászati röntgen használata terhesség alatt.

Kis röntgen? Nagy röntgen? Hányféle van?

A leggyakrabban használt felvételekről valóban érdemes ejteni pár szót.

A “kis röntgen” egy-három fog vizsgálatára való, kis terület látszik rajta, de az elég pontosan. Gyökérkezelés során ma is nagy jelentősége van ezeknek a felvételeknek.

A “szárnyas” röntgen úgy működik, hogy a filmet tartó szárnyat a fogaid közé szorítod, és így készül a felvétel. Több fogat látni rajta, az alsó-felső fogak együtt szerepelnek. Ez leginkább a lyukas fogak kiszűrésére való módszer.

Leggyakoribb talán az OP-nek becézett panoráma röntgen, amin az összes fogad (és az teljes alsó-felső állcsontod) látszik. Az elkészítéséhez egy gépbe kell beállni, nem kell a szádba (gyakran kényelmetlen helyre) szorongatni a filmet, esetleg szenzort. Az OP igen nagy segítség a szájsebészeknek, de a felvételek felbontásának javulásával egyre nagyobb jelentősége van a lyukas fogak felderítésében is.

Léteznek még spéci felvételi technikák, amiket főleg fogszabályozásban használnak, ezek a tervezéshez fontosak.

És a CT? Ahhoz be kell feküdnöm a kórházba?

A fogászatban nagy lendülettel terjed a CT használata. Ezek a gépek nem hagyományos “orvosi” CT-k, hanem úgynevezett cone-beam CT-k. A sugárterhelésük sokkal kisebb, mint az “orvosi” CT-nek, és az elkészítésük sem tart lényegesen tovább, mint egy átlagos panoráma röntgené. Legfőbb hátrányuk, hogy igen drága berendezés kell hozzájuk, ezért a felvételt is elég drágán mérik. Ma még nem használjuk rutin szerűen, de lehet hogy eljön az idő, amikor minden falusi SZTK-ban lesz ilyen gép 🙂

Mit csináljak a röntgen felvételeimmel?

Ha nem az orvosodnál “tartod”, akkor célszerű magaddal vinni őket minden kezelésre. Ha új orvost keresel, kérdd el a régitől az eddigi röntgenjeidet, elvégre az a tiéd (és jó, ha megvannak a korábbi felvételek az új orvosodnál). Szerencsére ma már nagyon elterjedt a digitális röntgenek használata, így nem kell egy tasakban őrizgetned a felvételeket: CD-n, pendrive-on, vagy legkönnyebben e-mailen könnyen szállíthatók és tárolhatók.

Miféle orvos ez, még egy röntgent se csinált!

Nem ritka jelenség, hogy valaki szinte “követeli” hogy röntgent készítsünk róla. Ne essél ebbe a hibába! A röntgen nem gyógyít, csak segít megválaszolni bizonyos kérdéseket. Az orvosod feladata eldönteni, hogy szüksége van-e röntgenre, vagy anélkül is fel tudja állítani a pontos diagnózist.

Mire figyeljek, ha fogorvosi röntgenre megyek?

A legtöbb esetben kérhetik, hogy azokat az ékszereket vedd le, amik a felvételen zavaróak lehetnek. Az óriási fülbevalók, látványos piercingek viselése nem szerencsés röntgenezés előtt. A gyűrű, karóra mindig, a nyaklánc a legtöbbször maradhat. A felvételek készítéséhez szükséges ólommelény viselése! Ezt nem neked kell magaddal vinni, de te is figyelj oda, nehogy elfelejtődjön! A védőfelszerelés mindig jó célt szolgál. A felvétel során mozogni nem szabad, de ez magától értetődő, és általában egy sípoló hang is jelzi, hogy mikor nyomják meg a gombot.

Kép: Homér Simpson agya – Simpsons Wiki

Visszanő a fogad!

Mai posztunkban a fogbeültetés kerül terítékre. Az implantáció vagy fogbeültetés a “legforróbb” fogászati témák egyike, szinte a “csapból is ez folyik”. Ennek megfelelően rengeteg téves információ és kamu hirdetés kering a neten, megpróbálok egy kis segítséget adni az eligazodáshoz.

Nem, a régi görögök nem implantáltak. A ma használatos csavarimplantátumok alapelvét, az osszeointegrációt 1952-ben írták le, és azóta rengeteg fejlesztés történt ezen a területen. Az osszeointegráció kifejezés annyit jelent, hogy az implantátum anyaga – szinte mindig titánium – szervesen hozzánő a csonthoz. Ez azért jó, mert nem csak annyira tart, mint egy facsavar, hanem ténylegesen beépül az állcsontba! Az eltelt évtizedek alatt egzotikus, kísérleti tudományból napi gyakorlattá vált a fogbeültetés. Biztonságos és tartós megoldásként immár mindenki számára elérhető, és az ára is egyre barátságosabb.

Mi van, ha kilökődik az implantátum?

Nem létezik allergiás reakció az implantátumok esetében, mert (szinte kizárólag) tiszta titániumból készülnek. A csípő- és térdprotézisek sokkal nagyobbak, és azok is biztonsággal működnek. Az viszont előfordulhat – hiszen biológiai folyamatokról van szó –  hogy a műtét után az implatátum nem gyógyul meg rendesen, és simán ki lehet csavarni a helyéről. Ez csak kb. az esetek 1%-a, és a következő implantátum szinte biztosan működni fog.

A legfontosabb kérdés: fájdalmas az implantátum műtét?

Jó hír, hogy az implantáció még a “szokásos” szájsebészeti műtétekhez képest is fájdalmatlanabb. Egyrészt persze teljesen elzsibbasztjuk a műtéti területet, de ez máskor is így van. Ráadásul a műtét után sem kell jelentős fájdalomra számítani! Nagy előnye ugyanis az implantátumnak, hogy steril körülmények között egészséges csontba kerül behelyezésre, így a gyógyulás is általában zavartalan. Azt szoktam mondani, hogy az implantátum behelyezése mindig fájdalom mentesebb, mint a korábban ott lévő fog kihúzása volt, és ezt sok betegem igazolja 🙂

És a műtét nélküli implantátum?

Jó marketing duma, de minden implantáció műtéttel történik. Van olyan technika, hogy nem vágjuk fel az ínyt, hanem az ínyen keresztül fúrjuk be a implantátumot a helyére. Ilyenkor nem, vagy alig kell varratot használni, cserébe valamivel kockázatosabb, mint a “hagyományos” műtét.

Az implantátum örökké tart?

Nem tart örökké, elég ha életed végéig kitart 😉 Viccet félretéve az implantátum ugyan nem szokott “elromlani” – erre a gyártók általában élettartam garanciát vállalnak – de előfordulhat hogy meglazul vagy kiesik. Az implantátum körüli csont ugyanis meg tud betegedni, és ez akár az implantátum elvesztését is okozhatja. Az azért kijelenthető, hogy az implantáció a legtartósabb fogászati munkák közé tartozik, a várható élettartama hosszabb, mint egy hídé vagy koronáé. Ha számszerűsíteni akarjuk, az élettartama több évtizedre tehető.

Mitől lazulhat meg az implantátum?

Az implantátumokra legalább annyira vigyázni kell, mint a fogakra, ezért a jó szájhigiéné és a rendszeres fogorvosi vizsgálat elengedhetetlen, hogy “nyugodtan aludjál”. Az implantátum körül kialakuló gyulladás alattomos, de általában nem egyik napról a másikra jelenik meg. Ha időben észrevesszük, van lehetőség a megállítására. Az implantátumok kibírják a szokásos, rágással kapcsolatos terhelést, de olyan ütés, ami a saját fogadat kitörné, bizony itt is bajt okoz. Akinek sok implantátuma van, ne járjon kocsmai verekedésre! Sörösüveget nyitni szintén rossz ötlet vele. És ha már az alkohol szóba került: dohányozni sem érdemes, mert bizonyítottan rövidíti az implantátumok élettartamát.

Létezik olyan, hogy azonnal rághatok az új implantátumon?

Létezik, de csak nagyon ritkán van rá lehetőség. Ha biztosra megyünk, az implantáció után 3 hónap gyógyulási időt követően szabad csak rágni az új implantátumokkal. A dolognak van jó oldala is: mivel az implantációs műtét és a fogpótlás készítése nem egyszerre történik, a költségek sem egyszerre “szakadnak a nyakadba”.

Nem szeretném, ha hónapokig egy csavar látszana a számban!

Megnyugtatlak: az implantátum a műtét után csak nagyon ritkán látható. A korszerű implantációs technikák mind íny alatt gyógyuló implantátumot használnak, így a gyógyulási idő alatt olyan, mintha ott se lenne. Természetesen erre az időre lehet ideiglenes fogpótlást használni, ha a foghiány látható helyen van.

Hány fogat bír el egy implantátum?

Fontos kérdés! Az implantációt mindig a fogpótlás felől kell megtervezni, elvégre az implantátum célja, hogy a későbbiekben valamilyen fogpótlást lehessen rá készíteni. Nincs “ökölszabály”, minden eset más és más. A legideálisabb esetben minden hiányzó fogat egy-egy implantátummal kéne pótolni, de ez borzasztóan drága tud lenni, és gyakran felesleges is. Bizonyos esetben akár 4 implantátum elég lehet, hogy teljes fogpótlás készüljön rá (all-on-four technika), de ez csak ritkán a legjobb megoldás. Ha “spórolunk” az implantátumok számán, könnyen lehet, hogy a munka tartóssága kerül veszélybe.

Ki lehet venni az implantátumot? Mi van, ha becsipogok a reptéren?

Ne aggódj, a repülőre fel fognak engedni, mert az implantátumok nem jelentenek veszélyt a légi közlekedésre 🙂 Az implantátumokat, miután begyógyultak a csontba, csak nagyon nehezen lehet eltávolítani. Viszont ha egy implantátum meglazul, akkor könnyű kivenni. Olyan, mint egy egyszerű foghúzás. Szerencsére ritkán kerül sor ilyenre.

Remélem “útravalónak” már megteszi ennyi információ az implantátumok útvesztőjében! Tanulságnak csak annyit fűznék hozzá, hogy a saját fogad többet ér, mint bármilyen implantátum, ezért megéri vigyázni azokra is!

Kép: Columbia Dental Group 2017

Lufi nő a szádban

Ismét szájsebészeti témával rukkolok elő. Nem kevésbé félelmetes dolog következik, mint a rejtélyes nevű ciszta! A fogorvosi rendelőn kívül még a nőgyógyászaton hangzik el gyakran ez a kifejezés, és sokan egyből a legrosszabbra gondolnak. De mit is jelent a ciszta valójában?

Kivételesen szakmailag is pontos meghatározás következik: a ciszta egy hámmal bélelt üreg, amit valamilyen anyag (pl. folyadék, vagy genny) tölt ki. A ciszták tehát bárhol előfordulhatnak, és nem daganatos betegségek! Nem kell egyből a rákra gondolni, ha meghallod a ciszta szót!

A fogorvosi életben többféle cisztával találkozunk. Leggyakoribb az elhalt fogak körül kialakuló, gyulladásos eredetű ciszta, ami sokáig tünetmentes szokott maradni, és gyakran csak egy más okból készült röntgen felvétel leplezi le a jelenlétét. Elsősorban ezzel foglalkozunk ma, hiszen sokakat érint. Szintén gyakori jelenség a mukokele, ami a kis nyálmirigyek cisztája, és általában az ajkak beharapása miatt keletkezik. Az előbbivel ellentétben könnyű észrevenni, és nagy riadalmat tud okozni. Ha már ennyire szakmázunk, megemlítem a középvonali cisztákat, amik a nyakon és állcsontokban fordulnak elő, és inkább fejlődési rendellenességnek tartjuk őket.

Nagyon ijesztő! Meg lehet nézni, hogy van-e cisztám?

A lágyrészekben kialakuló cisztát könnyen észreveszed: dudor nő valahol a szádban, ahol nem kéne. Ha ilyet tapasztalsz, érdemes felkeresni a fogorvosodat, mert jobb a békesség! A másik, amit tehetsz hogy a rendszeres fogorvosi ellenőrzés keretében készíttetsz egy panoráma röntgen felvételt. Ez elég jó eséllyel leleplezi az állcsontokban megbúvó cisztát. Nem kell túlzásba esni azért: ha nincs semmi panaszod, felesleges évente új röntgent készíttetni.

Ciszta, góc, vagy granulóma?

Nagyon felkészültél, ezek a fogászatban gyakran összemosott fogalmak 🙂 Gócnak azokat a letokolt gyulladásokat nevezzük, amik többnyire észrevétlenül megbújnak valahol, és akár távoli helyeken is okozhatnak panaszokat. Az elhalt fogak körül kialakuló elváltozást mindig gócnak tekintjük, és akkor is kezelni kell, ha éppen semmi panaszod nincs vele!

Az egyik fogam gyökerén van egy góc a röntgenen. Ez már ciszta?

A ciszta nem radiológiai fogalom, mégis hajlamosak a kollégák röntgen alapján diagnózist mondani. Az elhalt fog körül észrevétlenül növekvő elváltozást akkor szoktuk (helytelenül) cisztának nevezni, ha már elér egy bizonyos méretet. A “pici gócot” granulómának szoktuk nevezni, ami magyarul a  gyulladásos szövetet jelenti. A valóságban csak az elváltozás műtéti eltávolítása után lehetünk biztosak abban, hogy pontosan mivel álltunk szemben.

Műtét?! Nincs valami gyógyszer ciszta ellen?

Sajnos nincs. Akár ciszta, akár granulóma, nincs olyan csoda-gyógyszer, ami elmulasztja. A magyarázat egyszerű: a gócos területnek nincs rendes vérellátása, ezért a gyógyszer pont oda nem jut be, ahol a szükség lenne rá.

És a gyökérkezelés? Az segíthet?

Ahogy már emlegettem, a gócos, elhalt fogakat mindenképpen gyökérkezelni kell, mert ez (szerencsés esetben) megszűnteti a gyulladást fenntartó fertőzést. Szerencsés esetben előfordulhat, hogy a gyökérkezelés önmagában elegendő! Ezt sajnos csak hónapokkal a kezelés után lehet megnézni, újabb röntgen segítségével. Bizonyos méretű gyulladás esetén a gyökérkezelést műtéttel javasolt kiegészíteni, mert úgy sokkal biztosabb a gyógyulás.

Miféle műtét ez? Nagyon fáj?

Ahogy már megszokhattad, a legtöbb szájsebészeti műtét nem fájdalmas, mert (szinte) mindent el lehet zsibbasztani. A leggyakoribb műtét a góc – ciszta, granulóma – teljes eltávolítása. Ilyenkor a sérült fog gyökeréből is levágunk egy darabot, ezért hívjuk a műtétet rezekciónak. A rezekció az egyik leggyakoribb szájsebészeti beavatkozás, közvetlenül a bölcsességfog eltávolítás után. Bizonyos esetekben a cisztát nem lehet egyszerre eltávolítani, ilyenkor alkalmazzuk a cisztaszűkítést. Ez egy bonyolultabb folyamat. A lényege, hogy egy csövecskét kell majd hordanod a szádban, és sokat kell járnod a szájsebészetre. Szerencsére sokkal ritkábban van rá szükség, mint a rezekcióra.

Egy pukli nőtt az ajkamra. Ez is ciszta?

Valószínűleg igen. Ha sokat rágcsálod az ajkad, vagy a közelmúltban véletlenül megharaptad a szádat, ennek következtében szokott jelentkezni a “pukli”. Ilyenkor az történik, hogy az ajkadban (vagy máshol a szádban) lévő pici nyálmirigyek egyike megsérült, és nem tud többé kijönni belőle a nyál. Ez hamar “felfújja” a nyálmirigyet, és gyakran fájdalmat is okoz. A jelenség becsületes neve a már említett mukokele. Könnyű észrevenni, és nem kell tőle megijedni. Érdemes azonban orvoshoz fordulnod vele, mert kellemetlen, és nem mindig tud magától meggyógyulni. Általában egy pici műtéttel és pár öltéssel megszabadulhatsz tőle.

Remélem nem volt túl rémisztő a mai téma! A tanulság ugyanaz, mint sok más orvosi dolognál: jobb félni, mint megijedni! Ha rendszeresen elmész a fogorvosodhoz éves kontrollra, időben el lehet kapni még az olyan alattomos elváltozásokat is, mint a ciszta.

Kép: Stephen King – Az (2017). Bill Skarsgård. Fotó Brooke Palmer – © 2016 Warner Bros. Entertainment Inc.