Hónap: 2018 április

A sok „vérengzés” után békésebb vizekre evezünk. Olyan békések leszünk, hogy a sok kezelés után ezúttal egy diagnosztikai területre merészkedünk, ami nem más, mint a röntgen.

A fogorvosok elsők között csatlakoztak a röntgen orvosi úttörői közé. Az első fogászati röntgen felvételt 1896-ban készítették, csupán egy évvel azután, hogy Wilhelm Conrad Röntgen felfedezte a rejtelmesen „X sugárnak” elkeresztelt jelenséget. Érdekes módon angol nyelvterületen máig X-Ray néven ismeretes a röntgen sugárzás. A sebészek és fogorvosok boldogok voltak, hogy végre „láthatták” a csontban lévő elváltozásokat. Az új technika széles körben csak az 1950-es évektől terjedt el. A röntgen ma a legtöbbet alkalmazott fogorvosi vizsgáló módszerek közé tartozik.

Veszélyes a fogorvosi röntgen?

Veszélye mindennek van, még egy sétának is a parkban 🙂 A fogorvosi röntgenek sokfélék, ezért különböző nagyságú sugárzással járnak. Az orvos feladata (és felelőssége) hogy olyan vizsgálatot válasszon, aminek a veszélye csekély a várható eredmény hasznához képest. A gyakorlatban egy fogorvosi röntgenfelvétel sugárterhelése egy rövid repülőút sugárterheléséhez mérhető (ami nem sok). A mai röntgengépek igen biztonságosak.

Babát várok. Lehet így röntgenezni?

Ha terhes vagy, mindenképpen szóljál az orvosodnak, mert ilyenkor a röntgen sugárzás nem csak rád jelenthet veszélyt, hanem a babára is! Általában nem szoktunk terhesség alatt fogászati röntgent készíteni. Előfordulhat azonban olyan helyzet, amikor a gyógykezeléshez elengedhetetlen a röntgenfelvétel készítése, és a kezelés halogatása veszélyes volna. Az is lehet, hogy még nem tudtad, hogy babát vársz, amikor a röntgen készült. Ilyen esetben sem kell kétségbe esni: a természet nagyon jól védi a magzatot, és a fogorvosi röntgennel sosem a pocakodra célzunk. Az USA-ban (ahol hajlamosak túltolni a biciklit biztonsági kérdésekben) jelenleg elfogadott a fogászati röntgen használata terhesség alatt.

Kis röntgen? Nagy röntgen? Hányféle van?

A leggyakrabban használt felvételekről valóban érdemes ejteni pár szót.

A „kis röntgen” egy-három fog vizsgálatára való, kis terület látszik rajta, de az elég pontosan. Gyökérkezelés során ma is nagy jelentősége van ezeknek a felvételeknek.

A „szárnyas” röntgen úgy működik, hogy a filmet tartó szárnyat a fogaid közé szorítod, és így készül a felvétel. Több fogat látni rajta, az alsó-felső fogak együtt szerepelnek. Ez leginkább a lyukas fogak kiszűrésére való módszer.

Leggyakoribb talán az OP-nek becézett panoráma röntgen, amin az összes fogad (és az teljes alsó-felső állcsontod) látszik. Az elkészítéséhez egy gépbe kell beállni, nem kell a szádba (gyakran kényelmetlen helyre) szorongatni a filmet, esetleg szenzort. Az OP igen nagy segítség a szájsebészeknek, de a felvételek felbontásának javulásával egyre nagyobb jelentősége van a lyukas fogak felderítésében is.

Léteznek még spéci felvételi technikák, amiket főleg fogszabályozásban használnak, ezek a tervezéshez fontosak.

És a CT? Ahhoz be kell feküdnöm a kórházba?

A fogászatban nagy lendülettel terjed a CT használata. Ezek a gépek nem hagyományos „orvosi” CT-k, hanem úgynevezett cone-beam CT-k. A sugárterhelésük sokkal kisebb, mint az „orvosi” CT-nek, és az elkészítésük sem tart lényegesen tovább, mint egy átlagos panoráma röntgené. Legfőbb hátrányuk, hogy igen drága berendezés kell hozzájuk, ezért a felvételt is elég drágán mérik. Ma még nem használjuk rutin szerűen, de lehet hogy eljön az idő, amikor minden falusi SZTK-ban lesz ilyen gép 🙂

Mit csináljak a röntgen felvételeimmel?

Ha nem az orvosodnál „tartod”, akkor célszerű magaddal vinni őket minden kezelésre. Ha új orvost keresel, kérdd el a régitől az eddigi röntgenjeidet, elvégre az a tiéd (és jó, ha megvannak a korábbi felvételek az új orvosodnál). Szerencsére ma már nagyon elterjedt a digitális röntgenek használata, így nem kell egy tasakban őrizgetned a felvételeket: CD-n, pendrive-on, vagy legkönnyebben e-mailen könnyen szállíthatók és tárolhatók.

Miféle orvos ez, még egy röntgent se csinált!

Nem ritka jelenség, hogy valaki szinte „követeli” hogy röntgent készítsünk róla. Ne essél ebbe a hibába! A röntgen nem gyógyít, csak segít megválaszolni bizonyos kérdéseket. Az orvosod feladata eldönteni, hogy szüksége van-e röntgenre, vagy anélkül is fel tudja állítani a pontos diagnózist.

Mire figyeljek, ha fogorvosi röntgenre megyek?

A legtöbb esetben kérhetik, hogy azokat az ékszereket vedd le, amik a felvételen zavaróak lehetnek. Az óriási fülbevalók, látványos piercingek viselése nem szerencsés röntgenezés előtt. A gyűrű, karóra mindig, a nyaklánc a legtöbbször maradhat. A felvételek készítéséhez szükséges ólommelény viselése! Ezt nem neked kell magaddal vinni, de te is figyelj oda, nehogy elfelejtődjön! A védőfelszerelés mindig jó célt szolgál. A felvétel során mozogni nem szabad, de ez magától értetődő, és általában egy sípoló hang is jelzi, hogy mikor nyomják meg a gombot.

Kép: Homér Simpson agya – Simpsons Wiki

Mai posztunkban a fogbeültetés kerül terítékre. Az implantáció vagy fogbeültetés a „legforróbb” fogászati témák egyike, szinte a „csapból is ez folyik”. Ennek megfelelően rengeteg téves információ és kamu hirdetés kering a neten, megpróbálok egy kis segítséget adni az eligazodáshoz.

Nem, a régi görögök nem implantáltak. A ma használatos csavarimplantátumok alapelvét, az osszeointegrációt 1952-ben írták le, és azóta rengeteg fejlesztés történt ezen a területen. Az osszeointegráció kifejezés annyit jelent, hogy az implantátum anyaga – szinte mindig titánium – szervesen hozzánő a csonthoz. Ez azért jó, mert nem csak annyira tart, mint egy facsavar, hanem ténylegesen beépül az állcsontba! Az eltelt évtizedek alatt egzotikus, kísérleti tudományból napi gyakorlattá vált a fogbeültetés. Biztonságos és tartós megoldásként immár mindenki számára elérhető, és az ára is egyre barátságosabb.

Mi van, ha kilökődik az implantátum?

Nem létezik allergiás reakció az implantátumok esetében, mert (szinte kizárólag) tiszta titániumból készülnek. A csípő- és térdprotézisek sokkal nagyobbak, és azok is biztonsággal működnek. Az viszont előfordulhat – hiszen biológiai folyamatokról van szó –  hogy a műtét után az implatátum nem gyógyul meg rendesen, és simán ki lehet csavarni a helyéről. Ez csak kb. az esetek 1%-a, és a következő implantátum szinte biztosan működni fog.

A legfontosabb kérdés: fájdalmas az implantátum műtét?

Jó hír, hogy az implantáció még a „szokásos” szájsebészeti műtétekhez képest is fájdalmatlanabb. Egyrészt persze teljesen elzsibbasztjuk a műtéti területet, de ez máskor is így van. Ráadásul a műtét után sem kell jelentős fájdalomra számítani! Nagy előnye ugyanis az implantátumnak, hogy steril körülmények között egészséges csontba kerül behelyezésre, így a gyógyulás is általában zavartalan. Azt szoktam mondani, hogy az implantátum behelyezése mindig fájdalom mentesebb, mint a korábban ott lévő fog kihúzása volt, és ezt sok betegem igazolja 🙂

És a műtét nélküli implantátum?

Jó marketing duma, de minden implantáció műtéttel történik. Van olyan technika, hogy nem vágjuk fel az ínyt, hanem az ínyen keresztül fúrjuk be a implantátumot a helyére. Ilyenkor nem, vagy alig kell varratot használni, cserébe valamivel kockázatosabb, mint a „hagyományos” műtét.

Az implantátum örökké tart?

Nem tart örökké, elég ha életed végéig kitart 😉 Viccet félretéve az implantátum ugyan nem szokott „elromlani” – erre a gyártók általában élettartam garanciát vállalnak – de előfordulhat hogy meglazul vagy kiesik. Az implantátum körüli csont ugyanis meg tud betegedni, és ez akár az implantátum elvesztését is okozhatja. Az azért kijelenthető, hogy az implantáció a legtartósabb fogászati munkák közé tartozik, a várható élettartama hosszabb, mint egy hídé vagy koronáé. Ha számszerűsíteni akarjuk, az élettartama több évtizedre tehető.

Mitől lazulhat meg az implantátum?

Az implantátumokra legalább annyira vigyázni kell, mint a fogakra, ezért a jó szájhigiéné és a rendszeres fogorvosi vizsgálat elengedhetetlen, hogy „nyugodtan aludjál”. Az implantátum körül kialakuló gyulladás alattomos, de általában nem egyik napról a másikra jelenik meg. Ha időben észrevesszük, van lehetőség a megállítására. Az implantátumok kibírják a szokásos, rágással kapcsolatos terhelést, de olyan ütés, ami a saját fogadat kitörné, bizony itt is bajt okoz. Akinek sok implantátuma van, ne járjon kocsmai verekedésre! Sörösüveget nyitni szintén rossz ötlet vele. És ha már az alkohol szóba került: dohányozni sem érdemes, mert bizonyítottan rövidíti az implantátumok élettartamát.

Létezik olyan, hogy azonnal rághatok az új implantátumon?

Létezik, de csak nagyon ritkán van rá lehetőség. Ha biztosra megyünk, az implantáció után 3 hónap gyógyulási időt követően szabad csak rágni az új implantátumokkal. A dolognak van jó oldala is: mivel az implantációs műtét és a fogpótlás készítése nem egyszerre történik, a költségek sem egyszerre „szakadnak a nyakadba”.

Nem szeretném, ha hónapokig egy csavar látszana a számban!

Megnyugtatlak: az implantátum a műtét után csak nagyon ritkán látható. A korszerű implantációs technikák mind íny alatt gyógyuló implantátumot használnak, így a gyógyulási idő alatt olyan, mintha ott se lenne. Természetesen erre az időre lehet ideiglenes fogpótlást használni, ha a foghiány látható helyen van.

Hány fogat bír el egy implantátum?

Fontos kérdés! Az implantációt mindig a fogpótlás felől kell megtervezni, elvégre az implantátum célja, hogy a későbbiekben valamilyen fogpótlást lehessen rá készíteni. Nincs „ökölszabály”, minden eset más és más. A legideálisabb esetben minden hiányzó fogat egy-egy implantátummal kéne pótolni, de ez borzasztóan drága tud lenni, és gyakran felesleges is. Bizonyos esetben akár 4 implantátum elég lehet, hogy teljes fogpótlás készüljön rá (all-on-four technika), de ez csak ritkán a legjobb megoldás. Ha „spórolunk” az implantátumok számán, könnyen lehet, hogy a munka tartóssága kerül veszélybe.

Ki lehet venni az implantátumot? Mi van, ha becsipogok a reptéren?

Ne aggódj, a repülőre fel fognak engedni, mert az implantátumok nem jelentenek veszélyt a légi közlekedésre 🙂 Az implantátumokat, miután begyógyultak a csontba, csak nagyon nehezen lehet eltávolítani. Viszont ha egy implantátum meglazul, akkor könnyű kivenni. Olyan, mint egy egyszerű foghúzás. Szerencsére ritkán kerül sor ilyenre.

Remélem „útravalónak” már megteszi ennyi információ az implantátumok útvesztőjében! Tanulságnak csak annyit fűznék hozzá, hogy a saját fogad többet ér, mint bármilyen implantátum, ezért megéri vigyázni azokra is!

Kép: Columbia Dental Group 2017

Ismét szájsebészeti témával rukkolok elő. Nem kevésbé félelmetes dolog következik, mint a rejtélyes nevű ciszta! A fogorvosi rendelőn kívül még a nőgyógyászaton hangzik el gyakran ez a kifejezés, és sokan egyből a legrosszabbra gondolnak. De mit is jelent a ciszta valójában?

Kivételesen szakmailag is pontos meghatározás következik: a ciszta egy hámmal bélelt üreg, amit valamilyen anyag (pl. folyadék, vagy genny) tölt ki. A ciszták tehát bárhol előfordulhatnak, és nem daganatos betegségek! Nem kell egyből a rákra gondolni, ha meghallod a ciszta szót!

A fogorvosi életben többféle cisztával találkozunk. Leggyakoribb az elhalt fogak körül kialakuló, gyulladásos eredetű ciszta, ami sokáig tünetmentes szokott maradni, és gyakran csak egy más okból készült röntgen felvétel leplezi le a jelenlétét. Elsősorban ezzel foglalkozunk ma, hiszen sokakat érint. Szintén gyakori jelenség a mukokele, ami a kis nyálmirigyek cisztája, és általában az ajkak beharapása miatt keletkezik. Az előbbivel ellentétben könnyű észrevenni, és nagy riadalmat tud okozni. Ha már ennyire szakmázunk, megemlítem a középvonali cisztákat, amik a nyakon és állcsontokban fordulnak elő, és inkább fejlődési rendellenességnek tartjuk őket.

Nagyon ijesztő! Meg lehet nézni, hogy van-e cisztám?

A lágyrészekben kialakuló cisztát könnyen észreveszed: dudor nő valahol a szádban, ahol nem kéne. Ha ilyet tapasztalsz, érdemes felkeresni a fogorvosodat, mert jobb a békesség! A másik, amit tehetsz hogy a rendszeres fogorvosi ellenőrzés keretében készíttetsz egy panoráma röntgen felvételt. Ez elég jó eséllyel leleplezi az állcsontokban megbúvó cisztát. Nem kell túlzásba esni azért: ha nincs semmi panaszod, felesleges évente új röntgent készíttetni.

Ciszta, góc, vagy granulóma?

Nagyon felkészültél, ezek a fogászatban gyakran összemosott fogalmak 🙂 Gócnak azokat a letokolt gyulladásokat nevezzük, amik többnyire észrevétlenül megbújnak valahol, és akár távoli helyeken is okozhatnak panaszokat. Az elhalt fogak körül kialakuló elváltozást mindig gócnak tekintjük, és akkor is kezelni kell, ha éppen semmi panaszod nincs vele!

Az egyik fogam gyökerén van egy góc a röntgenen. Ez már ciszta?

A ciszta nem radiológiai fogalom, mégis hajlamosak a kollégák röntgen alapján diagnózist mondani. Az elhalt fog körül észrevétlenül növekvő elváltozást akkor szoktuk (helytelenül) cisztának nevezni, ha már elér egy bizonyos méretet. A „pici gócot” granulómának szoktuk nevezni, ami magyarul a  gyulladásos szövetet jelenti. A valóságban csak az elváltozás műtéti eltávolítása után lehetünk biztosak abban, hogy pontosan mivel álltunk szemben.

Műtét?! Nincs valami gyógyszer ciszta ellen?

Sajnos nincs. Akár ciszta, akár granulóma, nincs olyan csoda-gyógyszer, ami elmulasztja. A magyarázat egyszerű: a gócos területnek nincs rendes vérellátása, ezért a gyógyszer pont oda nem jut be, ahol a szükség lenne rá.

És a gyökérkezelés? Az segíthet?

Ahogy már emlegettem, a gócos, elhalt fogakat mindenképpen gyökérkezelni kell, mert ez (szerencsés esetben) megszűnteti a gyulladást fenntartó fertőzést. Szerencsés esetben előfordulhat, hogy a gyökérkezelés önmagában elegendő! Ezt sajnos csak hónapokkal a kezelés után lehet megnézni, újabb röntgen segítségével. Bizonyos méretű gyulladás esetén a gyökérkezelést műtéttel javasolt kiegészíteni, mert úgy sokkal biztosabb a gyógyulás.

Miféle műtét ez? Nagyon fáj?

Ahogy már megszokhattad, a legtöbb szájsebészeti műtét nem fájdalmas, mert (szinte) mindent el lehet zsibbasztani. A leggyakoribb műtét a góc – ciszta, granulóma – teljes eltávolítása. Ilyenkor a sérült fog gyökeréből is levágunk egy darabot, ezért hívjuk a műtétet rezekciónak. A rezekció az egyik leggyakoribb szájsebészeti beavatkozás, közvetlenül a bölcsességfog eltávolítás után. Bizonyos esetekben a cisztát nem lehet egyszerre eltávolítani, ilyenkor alkalmazzuk a cisztaszűkítést. Ez egy bonyolultabb folyamat. A lényege, hogy egy csövecskét kell majd hordanod a szádban, és sokat kell járnod a szájsebészetre. Szerencsére sokkal ritkábban van rá szükség, mint a rezekcióra.

Egy pukli nőtt az ajkamra. Ez is ciszta?

Valószínűleg igen. Ha sokat rágcsálod az ajkad, vagy a közelmúltban véletlenül megharaptad a szádat, ennek következtében szokott jelentkezni a „pukli”. Ilyenkor az történik, hogy az ajkadban (vagy máshol a szádban) lévő pici nyálmirigyek egyike megsérült, és nem tud többé kijönni belőle a nyál. Ez hamar „felfújja” a nyálmirigyet, és gyakran fájdalmat is okoz. A jelenség becsületes neve a már említett mukokele. Könnyű észrevenni, és nem kell tőle megijedni. Érdemes azonban orvoshoz fordulnod vele, mert kellemetlen, és nem mindig tud magától meggyógyulni. Általában egy pici műtéttel és pár öltéssel megszabadulhatsz tőle.

Remélem nem volt túl rémisztő a mai téma! A tanulság ugyanaz, mint sok más orvosi dolognál: jobb félni, mint megijedni! Ha rendszeresen elmész a fogorvosodhoz éves kontrollra, időben el lehet kapni még az olyan alattomos elváltozásokat is, mint a ciszta.

Kép: Stephen King – Az (2017). Bill Skarsgård. Fotó Brooke Palmer – © 2016 Warner Bros. Entertainment Inc.

Ha nem elég a fehér; ha nem tetszik a forma; ha több kell, mint amit a természet adott. Hollywood smile – így hívják az amerikai filmipar által megálmodott nagy, fehér fogak kultuszát. De nem mindenki születik sztárnak, és nem mindenkinek szépek az amúgy egészséges fogai. Ilyenkor kerül képbe a légiesen gyönyörű porcelán héj.

A fehérítést ízlelgetve már szóba került, hogy a „tökéletes mosolyhoz” gyakran rögös út vezet. Ha, a fogzománcod foltos, a fognyakaid sárgák, vagy a fogaid formája előnytelen, azon a fehérítés sem tud segíteni. Létezik azonban erre is megoldás. A fogak külső felszínére vékony porcelán réteget ragasztva látványos és tartós eredményt érhetünk el. Ezt az eljárást nevezzük héjnak, vagy héjkerámiának. Izgalmas terület, ezért érdemes egy picit jobban megismerkedni vele!

Csodásan hangzik! Nem is kell lecsiszolni a fogamat?

Lecsiszolni abban az értelemben nem kell, mint egy teljes koronához, de azért elő kell készíteni a fogaidat a héjak készítése előtt. Ilyenkor ugyanúgy érzéstelenítés mellett dolgozunk, mint a rendes „csiszolásnál”, de csak a fogaid külső felszínén, a zománc rétegből veszünk el egy keveset. A héjaknak ugyanis szükségük van egy kis helyre, és az előkészítés nélkül túlságosan vastaggá válnának tőlük a fogaid.

Szebb a héj, mint a korona?

Nagyon szép tud lenni mindkettő. A héj nagy értéke abban rejlik, hogy nem kell sokat elvenni a fogadból, mégis a teljes látható felszínt borítja. Az eredmény mindig meggyőző. A héjak színe és formája bizonyos mértékig követi azért a saját fogaidat. Porcelán koronával viszont teljesen „újra lehet gondolni” az esztétikumot, ezért vannak helyzetek, ahol a korona még a héjnál is szebb lehet.

És melyik tartósabb?

A válasz itt egyértelmű: a korona erősebb, ellenállóbb, mint a héj. Nem is csoda, hiszen a korona nem csak körbeveszi a fogadat, de vastagabb is a héj vékony porcelánjánál. A héjak készítésének egyik feltétele, hogy vállalni tudjad az extra óvatosságot a szépség érdekében: tilos üvegből inni, ceruzát rágni, szotyizni, fogakat csikorgatni, boxolni…

Gyökérkezelés után is választhatom a héjat?

A héj nem alkalmas tömött, erősen sérül fogak ellátására, az már a korona „vadászterülete”. Ritkán előfordulhat, hogy héjat választunk gyökérkezelés után, de ez csak nagyon speciális esetekben lehetséges. (Például korábbi ütés hatására elhalt és elszíneződött, amúgy ép metszőfogak gyökérkezelése után.)

Miből készül a héj?

A héjak általában tiszta porcelánból készülnek. Létezik „olcsóbb” megoldás, amit mi direkt kompozit héjnak nevezünk. Itt a héjhoz hasonló szempontok alapján építjük fel a fogadat – tehát a zománc megkímélésével – de porcelán helyett speciális, esztétikus tömőanyagot használunk. Előnye a porcelánnal szemben, hogy olcsóbb, és azonnal elkészíthető (nem kell várni a technikusra). A tömőanyagok azonban kevésbé ellenállóak és tartósak, mint a porcelán.

Van egy koronám, amit nem szeretek. Lehetne helyette héj?

Sajnos a már lecsiszolt fogakra nem készülhet héj. Implantátumokra sem tudunk héjat készíteni. De héj után még lehet koronád, ha esetleg megsérülne a fogad, vagy netán hídra lenne szükséged a jövőben…

Csak előre lehet héjat készíteni? Nekem a rágófogam is látszik, ha mosolygok!

Rágófogakra nem szoktunk héjat készíteni, mert a rágás során olyan terhelést kapna, amit nem bírna sokáig. De ha ilyen speciális igényed van, érdemes alaposan megtervezni a lehetőségeket, mert ritkán előfordulhat, hogy mégis megvalósítható.

Van elől egy tejfogam, ami nem esett ki. Ezzel mit lehet kezdeni?

Ha a tejfogad alatt nincs maradó fog, vagy nincs rá esély, hogy kinőjön, jó választás lehet a héj. A tejfog sokkal kisebb, mint a maradó fog, ezért akár csiszolás nélkül is megoldható ide egy héj készítése. Természetesen ez csak akkor jön szóba, ha a tejfogad nem mozog, és teljesen ép. Egyébként felesleges ennyit „áldozni rá”, inkább pótlásban érdemes gondolkozni (pl. implantátum).

Mindezek után már sejted, miként lehetséges, hogy kedvenc filmsztárod csúnyácska fogai egyik napról a másikra széles, tündöklő mosollyá változtak. A „Hollywood smile” már neked is elérhető, de nem tudjuk garantálni, hogy csak ennyitől filmsztár leszel 😉

A hiányzó fogak pótlásának vágya egyidős az emberiséggel. (Megelőzve a fehér fogak utáni vágyat, a kellemes lehelet utáni vágyat, és a fogszabályozást is!) Ma már több lehetőség közül választhatunk, de sokáig a híd jelentette az egyetlen „igazi” megoldást foghiány ellen.

A fogászati híd talán a legközismertebb fogpótlás, de sokan keverik a hidat a koronával. Gyorstalpaló: a híd több fog méretű, ÉS hiányzó fogat is pótol. (Ha a pótlás csak egy fognyi, akkor a neve korona; ha több fognyi, de nincs hiányzó fog alatta, akkor sín). A hidat általában fix pótlásnak készítjük, de léteznek kivehető hidak is (ezek ritkák, mint a fehér holló 🙂 ). A fogászati híd nagyon hasonlít a közúti hidakhoz: neki is van pillére (a fog, ami tartja) és hídteste (az üres rész). Az építkezést itt is mindig gondos tervezés előzi meg, mert meglehetősen bonyolult tud lenni! És igen, a fogászati híd is drága…

Le kell csiszolni az ép fogaimat? Azt nem hagyom!

Valóban, a híd legnagyobb hibája,  hogy a készítéséhez általában le kell csiszolni a szomszédos fogakat. De azért ez nincs mindig így! A legszerencsésebb, ha a hidat eleve implantátumokra készítjük. Ezzel a szomszédos fogak épsége teljesen megkímélhető! Létezik olyan híd, amit (általában az egyik végén) inlay-ben rögzítünk. Nagyon szeretem az inlayt – egyenesen a kedvencem 😉 – de ezt a fajta hidat nem szoktam ajánlani, mert a nagyobb terhelés miatt a fog eltörhet, és tisztítani is igen nehéz. Létezik aztán olyan híd, amit a fog oldalához ragasztunk, mint egy fogszabályozó készüléket. Ezzel nem károsítjuk (nagyon) a fogakat, de a híd nem lesz túl tartós. Ideiglenes megoldásnak tekinthető inkább.

Miért készülnek még hidak, ha lehet implantátumot is használni?

Implantátumokra is gyakran készül híd, tehát nem „ellenségei” egymásnak. De hogy a kérdésre válaszoljak: előfordul, hogy a szomszédos fogakat amúgy is szeretnénk koronázni. Például azért, mert nagy tömés van bennük, gyökérkezelve voltak, vagy simán csak csúnyák. Ilyenkor jó választás a híd. Ráadásul a híd (többnyire) olcsóbb, mint ugyanaz a pótlás implantátumokkal. Előfordulhat, hogy valakinek nem javasolt az implantátum, de ez a téma messzire vezet: az implantátumokról külön posztban lesz szó.

Ha már lecsiszoltatom miatta a fogaimat, meddig lesz jó a hidam?

Ahogy egy régi mesterem mondta: csak jó fogra lehet jó hidat készíteni. Minél jobbak az alapok, annál tartósabb lesz az eredmény! Nem ritkák a 20-30 éves hidak, tehát megéri vállalni érte az áldozatot. Ugyanez az oka, hogy ha mód van rá, igyekszünk a nagyobb hidakat több darabból készíteni – én eleve így szoktam tervezni. Minden lánc olyan erős, mint a leggyengébb láncszeme, és minden híd annyit bír, mint a legrosszabb fog alatta! Elég, ha a fültől-fülig érő körhíd alatt egy foggal komoly baj van: lehet, hogy az egész híd kárba vész miatta.

Fémallergiám van. Készülhet nekem híd?

Szerencsére igen! Régebben ilyen esetekre tartogattuk az aranyból készült hidakat, de ma már tiszta porcelánból – cirkónium oxid kerámiából – is lehet hidat készíteni. Sőt, fémallergia esetén jó eséllyel választható az implantátum is 😉

Nem szeretném, hogy műfognak nézzen ki! Van erre is megoldás?

Az imént említett tiszta porcelán hidak nem csak tartósak, de rendkívül élethűek is. Habár a hagyományos – fémre égetett porcelánból készült – hidak is lehetnek szépek, még jobb eredményt lehet elérni, ha fém helyett kerámia vázra építkezünk. Ezt a technológiát nevezzük az egyszerűség kedvéért cirkon hídnak.

Leesett a hidam. Nagy a baj?

Ezt látatlanban nem lehet megmondani. Ha egy híd meglazul, leesik, az sosem jó jel. Előfordulhat, hogy csak a ragasztó engedett el: ez könnyen orvosolható. Gyakoribb azonban, hogy rémségek „várnak ránk” a híd alatt. Ha az a gyanúd, hogy a hidad mozog, lötyög, mindenképpen keresd fel a fogorvosod, már csak azért is, nehogy lenyeld véletlenül egy óvatlan pillanatban!

A híd alatt is elromolhat a fogam?

Ami elromolhat, az el is romlik (Murpy). Ez a lecsiszolt fogakra fokozottan igaz. A híd (pontosabban a korona) védi az alatta lévő fogakat, de azok sérülékenyebbek az ép fogaknál. Szerencsére gondos szájhigiénével ezek a problémák jórészt megelőzhetők! A lecsiszolt fogak általában olyan tartósnak bizonyulnak, hogy akár új híd is készülhet majd rájuk, ha a mostanit cserélni kell.

Már csak attól félek, hogy megyek emberek közé, amíg készül az új hidam!

Szerencsére ettől nem kell tartanod! Csiszoláskor egyből lehet készíteni ideiglenes pótlást. Ezek persze kevésbé terhelhetőek, és könnyebben levehetőek a véglegesnél, ezért túl bátran nem szabad őket használni. Én csak mosolyfognak szoktam hívni az ideiglenest, mert beszélni, mosolyogni bátran tudsz majd vele! Csak arra kell figyelni, nehogy túl szép legyen, mert akkor nem örülsz majd az új hídnak, amikor elkészül 🙂

Kép: a veszprémi Szent István völgyhíd (1960 körül) – egykor.hu