Kitépjük az ideget!!

A tömések sorában a legrettegettebb beavatkozásról lesz most szó. Ez nem más, mint a gyökértömés. Valójában nem is csak egy tömés, hanem egy kezelés-sorozat, ezért helyesebb gyökérkezelésnek nevezni.

Szeretek néhány szót ejteni a dolgok múltjáról – itt senkinek sincs rejtegetni valója 🙂 A gyökérkezelési is roppant “ősi” művészet. A legrégebbi bizonyíték a fog belsejének megnyitására és lezárására, már több, mint 2000 éves. A középkorban is létező gyakorlat volt – a köztéri shownak számító foghúzás mellett – a fájós fog gyökerébe izzó tűt nyomni. Nem, ez még annál is borzalmasabb lehetett, mint amilyennek hangzik! Orvosilag viszont meglepően helyes gondolat: a forró tű elpusztítja a bacikat a fogban, a tű pedig lezárja a gyökeret, hogy ne fertőződjön be újra. Szerencsére sokat fejlődött a technika…

Mikor kell gyökérkezelni egy fogat?

Ha egy fogad fáj, főleg ha már éjszaka sem tudsz tőle aludni, akkor szinte biztosan gyökérkezelésre van szükséged. Olyan is lehet, hogy hosszabb-rövidebb érzékenység után a fogad magától elhat, és elmúlnak a panaszaid. A gyökérkezelést azonban így sem úszod meg. Az elhalt fogak megtartásának ugyanis előfeltétele a gyökérkezelés.

Nincs más megoldás?

Sokan – néha a kollégák is – nemszeretem beavatkozásnak tartják a gyökérkezelést. Pedig egyetlen korrekt alternatívája van az elhalt fog gyógyításának: a foghúzás. A gyökérkezelés nem csak egy kellemetlen és macerás beavatkozás, hanem a legalulértékeltebb fogmegtartó kezelés.

Mi történik, ha nem csinálunk semmit az elhalt foggal?

Az esetek többségében a fertőzés nem áll meg a fog gyökerének végénél  (a gyökércsúcsnál), hanem fokozatosan tovább terjed a környező állcsontra, sőt, akár a szomszédos fogakra. Így jön létre az elhalt fog körül a félelmetesen hangzó ciszta vagy granuloma (a közhiedelemmel ellentétben a ciszta nem daganatos betegség, hanem gyulladás). Előfordul, hogy a gyulladás az ínyen keresztül próbál “kiürülni”, és a beteg fog fölött egy rendszeresen fel- felduzzadó “pattanás” jelenik meg. Ezt a jelenséget hívjuk sipolynak. Nem csak gusztustalan – hiszen folyton szivárog belőle a genny – de ilyenkor már elég rossz a fog megtartásának az esélye. A legdurvább esetben az elhalt fog körül annyira sok csont elpusztul, hogy a fog végül magától kiesik (ez ma már szerencsére elég ritkán fordul elő).

Azt mondták, menjek góckeresésre. Mi köze van ennek a fogakhoz?

Az elhalt fogban megtelepedett bacik nem csak a fog körül okoznak bajt. A vérkeringéssel egészen távoli helyekre is eljutnak és a legváltozatosabb panaszokat okozhatják. Ezt a folyamatot hívjuk gócbetegségnek. Nagyon alattomos dologról van szó, mert a tünetek sokszor enyhék, akár észrevétlenek. A leggyakoribb panaszok a hajhullás, kiütés, bőrgyógyászati gondok, ízületi fájdalom, fáradékonyság. Bizonyos szívbetegségek, pl. műbillentyű esetén egy góc kifejezetten veszélyes lehet. De nem csak fogak miatt alakulhat ki góc: akár egy gyulladt mandula vagy epehólyag is lehet a háttérben (ilyenkor mi nem tudunk segíteni 🙂

Miből áll a gyökérkezelés?

Az első lépés megnézni, hogy melyik fogad halt el. Ha fájós fogról van szó, ez gyakran egyértelmű, de akkor is fontos hozzá a röntgen. Vannak időnként meglepetések… Néha egyáltalán nem könnyű megtalálni az elhalt fogat, például ha híd van rajta! Ezután a kezelendő fogat kifúrjuk. Ha már nem élő fogról van szó, az érzéstelenítés kihagyható, de ezzel szerintem nem érdemes “spórolni”. Az első alkalommal “csak” annyit szoktunk csinálni, hogy kiszedjük az ideget és gyógyszert teszünk a beteg fog gyökerébe. Ezzel a fájdalom (ha volt) hamar megszűnik, és fertőtlenítjük belül a fogat. Ha sikerült szépen kitisztítani, és már nem fáj a fogad, akkor jöhet a gyökértömés. Ez néha csak több tisztítás után lehetséges, ezért a gyökérkezelés akár hetekig is eltarthat.

Nagyon fáj az ideg kiszedése? Ettől félek a legjobban!

Ha a fog nagyon be van gyulladva, bizony a legapróbb inger, akár a tavaszi szellő is erős fájdalmat okoz. Ilyenkor nem mindig lehet eléggé elzsibbasztani a fájós fogat, emiatt a kezelés is nagyon kellemetlen. Szerencsére nem muszáj egyből “kitépni” a ideget. Létezik olyan “gyógyszer”, ami képes kiölni az ideget a fogból, és ezzel a fájdalom is mérsékelhető. Ezt az anyagot azonban közvetlenül a gyulladt fogba kell helyezni – tehát fúrás mindenképpen van – és megvannak a maga veszélyei, ezért csak akkor használjuk, ha tényleg nagyon fájdalmas lenne a kezelés. Természetesen utána ugyanúgy folytatni kell a gyökérkezelést, mert az elhalt ideg nem maradhat odabent.

Mi lesz a foggal a gyökérkezelés után?

Nagyon fontos kérdés! Nem elég a fog gyökerét betömni. A gyökérkezelésre szoruló fogak általában eleve nagyon sérültek, lyukasak, tehát a fog többi részét is helyre kell állítani. Erre a feladatra csak ritkán alkalmasak a hagyományos tömések! Itt jön képbe kedvencem, az inlay 🙂 Természetesen korona vagy híd is készülhet gyökértömött fogra. A jó hír, hogy sikeres gyökérkezelés után a fog akár még évtizedekig használható maradhat, tehát megéri szenvedni érte.

Fájhat egy gyökértömött fog?

Nagyon is! Attól, hogy nincs a fogadban ideg, a környező csont még élő szövet. Ha gyulladás alakul ki a fogad körül, fájdalom is jelentkezhet. (Sajnos nem mindig: így lesz a már említett, alattomos góc.) A gyökértömött fogak nem érzékenyek a hidegre, inkább a rágás szokott fájdalmas lenni. Jellegzetes tünet például, ha egyszer csak magasabbnak érzed a gyökérkezelt fogat a többinél.

Mit lehet tenni, ha fáj a gyökérkezelt fogam?

Ez olyan, mint a társasjátékban a “vissza a start mezőre”. Vagy újra kezdjük a gyökérkezelést, vagy kihúzzuk a fogat. Sajnos a gyökérkezelés (sem) 100%-ban sikeres. Mindig úgy kell rá tekinteni, hogy esélyt adtunk a fognak a maradásra! Ha a gyökértömés után újra baj van a fogaddal, akkor érdemes végiggondolni, hogy mennyi az esély a megtartására.

Remélem nem vettem el (nagyon) a kedved a gyökérkezeléstől! Nem győzöm eleget hangsúlyozni: ha valami gyanús dolgot látsz a fogadon, érdemes mielőbb elmenni a fogorvosodhoz. Ha megvárod, amíg fájni kezd a fogad, biztosan nehezebb lesz mindkettőtöknek!

Kép: Edvard Munch – Sikoly (részlet). Oslói Nemzeti Galéria.

Szép, új tömés

Múltkor terítékre kerültek az amalgám tömések: beszéljünk most az utódokról! Legtöbbször csak “fehér tömésként” emlegetik, de ez nagyon pontatlan. A korszerű tömőanyagok nem fehérek, hanem fogszínűek. Ráadásul nem csak egyféle anyagot használunk, hanem tömőanyag típusok népes családjai versenyeznek a kegyeidért!

Legnépszerűbbek a kompozit tömések. Mint a nevük is mutatja, ezek többféle anyagból álló keverékek. Nem akarlak untatni a kémiai részletekkel: úgy képzelheted el őket, mint műgyantába kevert üvegport. A pontos összetételük rendkívül bonyolult és nagy változatosságot mutat. A kompozit tömőanyagok ma is folyamatos fejlesztése alatt állnak. Ráadásul igen szépek tudnak lenni! Egy jó fogorvos az elérhető alapszínekből egyéni árnyalatokat is tud keverni.

Kedveltek még a cement alapú tömőanyagok. Ezek nem olyan szépek, és keménységük is elmarad a kompozitoktól, de vannak jó tulajdonságaik. Hosszú távú ideiglenes tömésnek vagy mélyebb üregekben alábélelésnek használjuk őket. Gyermekfogászatban is elterjedtek.

Miért van ilyen sokféle tömőanyag?

Azért van sokféle tömőanyag, mert nincs olyan, ami mindenre jó lenne. Látható helyen a szépség a legfontosabb, hátul inkább a keménység előnyös. Vannak folyékony tömőanyagok is, amikkel egészen finoman lehet dolgozni, de cserébe kevésbé bírják a terhelést, mint gyurma-szerű társaik. És sajnos vannak olyan helyzetek, ahol semmilyen tömés sem tudja biztosítani a megfelelő eredményt: itt jön képbe kedvencem, az inlay, vagy akár a korona.

Mi az a lézeres tömés?

Lézert nem használunk a tömésekhez. A kék lámpa, amivel gyakran találkozhatsz a rendelőben, erős UV fényt bocsájt ki. A kompozit tömőanyagok többsége ugyanis UV fény hatására keményedik meg. Ez azért jó, mert így van idő szépen megformázni a tömést: mi döntjük el, mikor kössön meg az anyag. Az UV lámpa hátránya, hogy nagyon vastag tömőanyagot nem tud átvilágítani. Ilyen esetben több, vékonyabb rétegből szoktam felépíteni a tömést. Ez előnyös a tartósság szempontjából is.

A fehér tömés örökké tart?

Sajnos nem. A szép, fogszínű tömések várható élettartama kevesebb, mint a régi amalgám töméseké. Másik hátrányuk, hogy néha egészen észrevétlenül kezd mellettük romlani a fog. Érdemes rendszeresen ellenőriztetned a töméseidet, mert előfordulhat, hogy időnként cserére szorulnak.

Miért romlik el a tömés alatt a fogam?

Általában nem a tömés alatt kezd romlani a fog, hanem mellette. Ha egy tömés nem illeszkedik rendesen, vagy esetleg meglazul, könnyen bejuntak alá a bacik. Itt aztán háborítatlanul tud romlani a fogad anélkül, hogy észrevennéd. Azt szoktam tanácsolni, hogy a tömött fogakra még jobban kell figyelni, mint a többiekre, beleértve a gondos fogselymezést is!

Nem szedi ki a tömést a fogselyem?

Amikor tömést készítünk, mindig ügyelek rá, hogy jól tisztítható legyen. A fogselyemnek mindig be kell férni a tömés mellé! Ugyanígy igaz, hogy egy jó tömésnek ki kell bírnia a fogkőleszedést. Ha egy tömésed mellett gyakran elszakad a fogselyem, vagy kellemetlen szaga van, mindenképpen érdemes annak a tömésnek a körmére nézni! Ha egy tömésed megsérült, kitört belőle egy darab, vagy megrepedt, az egész tömést érdemes kicserélni, mert nem tudhatjuk, mekkora baj van alatta. A fehér töméseket csak a legritkább esetben lehet csere nélkül javítani.

Nem rég készült egy új tömésem, és azóta érzékeny a fogam!

A leggyakoribb oka ennek az szokott lenni, hogy a tömés egy picit magas. Amikor el vagy zsibbadva, nagyon nehéz pontosan beállítani a magasságot. A kompozit tömések ráadásul elég kemények, ezért nem tudod otthon “berágni” a helyére. Érdemes ilyenkor egy igazításra visszamenned a rendelőbe. Az érzékenység másik oka az lehet, hogy a fogadat irritálja a tömés anyaga. Ez nagyon mély lyukaknál szokott előfordulni. Ha a panasz fokozatosan enyhül, és nem kell fájdalomcsillapítót szedned miatta, általában nincs nagy baj. Sajnos az is előfordulhat, hogy a fogat gyökérkezelni kell, ezért mindenképpen szóljál a fogorvosodnak, ha ilyet tapasztalsz!

Mire jó a próbatömés?

Inkább ideiglenes tömésnek hívjuk. Mint a neve is mutatja, azért használjuk, hogy ne legyen lyukas a fogad addig se, amíg végleges ellátást tudunk készíteni bele. Leggyakrabban gyökérkezelés során használjuk, mert ilyenkor általában több alkalommal kell jönnöd a végleges töméshez. Inlay készítése során is használunk ideiglenes tömést: amíg a technikus dolgozik, ezzel védjük a pontosan kialakított üreget és a fogadat. Az ideiglenes tömés puha, és könnyű kiszedni a fogból. Néhány hétnél tovább nem szoktuk használni, ezért ne essél kétségbe, ha kis darabok kiesnek, kikopnak belőle. Hosszú távú ideiglenes tömésnek inkább a már említett cement töméseket javasolom. Ezek akár fél-egy évig is kitartanak, de csak fúróval lehet őket kiszedni a fogadból. Csak ritkán van rájuk szükség.

Még egy jó tanács a végére: ha egy fogad kicsit lyukas, vagy kiesett a tömés belőle, mielőbb érdemes cselekedned! Az, hogy nem fáj a fogad, nem jelenti azt, hogy ráérsz még fogorvoshoz menni! A lyukas fog nem fog magától meggyógyulni, de könnyen rosszabb helyzetbe kerülhetsz, ha sokáig halogatod az új tömést!

Kép: ©Kukshinov/Shutterstock.com

A csúnya, öreg amalgám

Gyakran fordulnak hozzám régi amalgám tömésekkel, hogy azokat “fehérre” cseréljük. Az amalgám tömések már nem “divatosak”, de hosszú élettartamuk miatt még sokáig velünk lesznek. Érdemes tisztázni néhány dolgot velük kapcsolatban.

Egy kis történelem: ugyan az amalgám töméseket nem a régi görögök találták ki, de egyes források szerint Kínában már 1500 évvel ezelőtt használták az amalgámot. Európában csak később terjedt el; az 1800-as években vált uralkodóvá a fogászatban. Ma sem tilos amalgám tömést készíteni, hiszen olcsó és tartós, ami nem megvetendő tulajdonság. Kicsit olyan helyzetben van az amalgám, mint a cukor az édesítőszerek között: tudjuk, hogy nem jó, de legalább ismerjük a veszélyeit. Az amalgámmal van messze a legtöbb tapasztalat a fogtömések között.

Mérgező az amalgám tömés?

Gyakori tévhit, hogy ezekből a tömésekből a higany kioldódik, és emiatt nagyon veszélyesek. Ez szerencsére nincs így. Az amalgám tömés (nagyon leegyszerűsítve) egy higyany-ezüst-ón-réz ötvözet. Ahogy a 14 karátos aranygyűrűd sem válik szét magától arany, ezüst és réz darabokra, úgy a már elkészült amalgám tömésből sem “távozik” magától a higany. A másik példa, amit fel szoktam hozni az oldódás ellen, hogy nem ritkák a 20-30 éves amalgám tömések. Márpedig én sosem láttam olyat, hogy egy öreg tömés “elolvadt” volna. Ha a benne lévő higany kioldódna, a tömés mérete is a felére csökkenne ilyen hosszú idő alatt.

De a higany azért mérgező?

Sajnos az amalgám tömés készítése és eltávolítása során előfordulhat higany szennyeződés, ezért nagyon körültekintően kell bánni vele. Új amalgám töméseket a legritkább esetben készítünk. Terhes nőknek még a régi amalgám tömések cseréjét se szoktuk javasolni, hacsak nem elkerülhetetlen a dolog. A legnagyobb veszélyben különben a fogorvosok és asszisztensek voltak, amíg ezeket a töméseket nagy mennyiségben használták. Persze ha egy amalgám tömésed kiesne véletlenül, semmiképpen ne nyeld le!

Olyan csúnya az amalgám, mégis inkább kicseréltetném!

Abban mindenki egyetért, hogy  a modern “fehér” tömőanyagok sokkal esztétikusabbak, mint a régi amalgám tömések. Ha téged zavarnak a feltűnő, régi töméseid, akkor természetesen érdemes őket kicserélni. Nem azért, mert mérgezőek, hanem azért, mert tudunk szebbet készíteni. Az esztétika nagyon fontos szempont a fogászatban! Ráadásul előfordulhat, hogy egy régi amalgám töméssel az esztétikai gondok mellett más probléma is van. Ilyenkor mindenképpen cserélni kell az amalgám tömést, nem azért, mert csúnya, hanem azért, mert baj van vele.

Könnyen ki lehet cserélni az amalgámot fehér tömésre?

Az amalgám tömések nem javíthatók, ezért a hibás, sérült tömést akkor is teljesen el kell távolítani, ha nem minden oldalán látunk problémát. Az amalgám tömésekre jellemző, hogy elég nagyok szoktak lenni. Ez amiatt van, hogy az amalgám nem ragad a foghoz. A fogorvos jó nagy üreget kénytelen hozzá kialakítani, amibe az amalgám “meg tud kapaszkodni”. Sajnos pont ezért az amalgám tömések eltávolítása után lehetnek nehézségek. Az egyik ilyen gond, hogy nagyon kevés marad a fogból. Megoldásként a már korábbi posztban magasztalt inlay-t szoktam ajánlani, egyszerűen azért, mert sima töméssel ezek a fogak már nem állíthatók helyre rendesen. Sajnos az is előfordulhat, hogy a fogat gyökérkezelni kell, ami ritkán kellemes élmény. Szóval ha ki szeretnéd cseréltetni az amalgám töméseidet, érdemes előtte – a fogorvosod segítségével – körüljárni a kérdést!

A régi tömés mellett szürke a fogam! Nagy a baj?

Előfordulhat, hogy az amalgám tömés mellett romlani kezdett a fogad, ezért mindenképpen érdemes alaposan a körmére nézni ennek a tömésnek! Szerencsére az amalgám antibakteriális hatással bír, ezért nem biztos, hogy nagy a baj. Az amalgám tömések ugyanis el tudják színezni a fogak anyagát. Ennek “köszönhető”, hogy töméscsere után akkor sem lesz mindig hibátlan az esztétikai eredmény, ha az új tömés amúgy gyönyörű. Elől, feltűnő helyen kicserélt amalgám tömések után éppen ezért megeshet, hogy inkább héjat vagy koronát érdemes készíteni a tökéletes szépség érdekében.

Gyereknek amalgám tömés? Barbárság?

A gyermekfogászatban az amalgám különleges helyet foglalt el. Az amalgám tömések egyik előnyös tulajdonsága, hogy nem annyira kényesek a nedvességre, mint a fehér tömések. Márpedig kisgyerekeknél, ahol gyorsan kell a “tiltakozó” beteg szájában dolgozni, ez felbecsülhetetlen tud lenni. Hozzá jön ehhez, hogy tejfogak esetében a szépség másodlagos, hiszen úgyis kiesik majd a fogacska (…de néha nem). Mára elérhetőek lettek jobb megoldások, ezért gyerekeknél sem javasolt többé az amalgám tömés.

 

Kép: iStock.com /radub85/videophoto

Kővé válik a nyál a szádban…

Gyakori jelenség a fogkövesség, szinte mindenkinek van több-kevesebb fogköve, akinek foga van. Sőt, a teljes fogsort viselők esetében a protézisre rakódik előszeretettel, tehát a fogkő az egyik olyan “fogas” probléma, amitől a fogak elvesztése után se lehet megszabadulni…

A fogkő magas ásványi anyag tartalmú “lepedék”, amit leginkább a vízkőhöz szoktam hasonlítani. Nem csupán esztétikai gondot jelent: szivacsos szerkezete és magas szerves anyag tartalma miatt kitűnő búvóhelyet jelent a bacik számára. A fogkő bárhol megjelenhet a fogakon, de leginkább az íny és a fogak találkozását kedveli. Itt okozza a legtöbb bajt is: a fogágybetegség és a fogkő kéz a kézben járnak. A fogkő elrejtheti a kezdődő fogszuvasodást, hozzájárulhat a kellemetlen szájszag kialakulásához és számos, nem-fogászati betegség kockázatát képes növelni. Ezért szoktuk rendszeresen leszedni 🙂

Milyen gyakran kell leszedni a fogkövet?

A legegyszerűbb válasz, hogy évente, a rendszeres fogászati ellenőrzés alkalmával (mert ugye, jársz ilyenre). Persze, mint a legtöbb egyszerű válasz, ez sajnos rossz válasz. Van, aki olyan szerencsés, hogy alig-alig van fogköve, ők simán kihagyhatnak pár évet (de kontrollra nekik is érdemes jönni). És szép számmal akad, akinek hajlama van rá, vagy netán fogágybetegsége van. Ha utóbbiak közé tartozol, akkor érdemes lehet fél évente, vagy még gyakrabban rászánnod magad egy profi szájhigiénés kezelésre.

Nem tudom valahogy otthon leszedni a fogkövemet?

Sajnos nem. A fogkő abban is hasonlít a vízkőhöz, hogy csak erős savakkal lehet feloldani, ami a fogzománcot is jócskán károsítja. Meg aztán kinek van kedve erős savakat a szájába venni, ugye. Emiatt nem létezik se hatásos öblögető szer, se fogkrém a fogkő eltávolítására. A rendelőben mi sem kémiai módszert használunk: a fogkőleszedés során egy gyorsan rezgő tűvel (becsületes nevén ultrahangos depurátorral) lekapirgáljuk a fogkövet minden fogfelszínről. Utána egy polírozás is kell, mert ez megnehezíti, hogy gyorsan visszatérjen a fogkő, és mellesleg szebbek lesznek tőle a fogaid. Mindezt nem tudod otthon megvalósítani, mert a berendezés drága, és a használata sok gyakorlást igényel. Ráadásul éles, hegyes dolgokkal a fogaidat otthon kapirgálni könnyen vezetne sérüléshez. Inkább bízd ránk a “piszkos munkát” 🙂 !

Nem árt a fogaknak a fogkőleszedés? Olyan rémes hangja van!

A hangja az ultrahangos eszköz visítása miatt ilyen kellemetlen, de ez sokkal hatékonyabb, mint a lassúbb változatok (már alig lehet olyannal találkozni). Jó hír viszont, hogy a fogkő leszedéséhez használt tű (azaz depurátor) hegye acélból van és puhább, mint a fogzománc. Bizony, a fogzománcot az acél tűvel meg se lehet karcolni! Óvatosságra az ínyszél mellett nagy szükség van, de pont ezért végzi ezt a feladatot fogorvos vagy szájhigiénikus. Olyan “baleset” előfordulhat, hogy egy tömés, netán egy korona meglazul a fogkőleszedés során, de ez általában attól van, hogy már valami baj volt vele korábban. A töméseknek, pótlásoknak ki kell bírniuk a professzionális tisztítást!

Mégis mit tehetnék a fogkő ellen, ha már leszedni nem tudom?

Nem fogsz meglepődni: a megoldás ezúttal is a megelőzés. Az élet azonban igazságtalan. Ha hajlamos vagy fogkő képződésre, valószínűleg nem fogsz megszabadulni a depurátor hangjától. De azért vannak jó tippjeim a számodra! A legelső a dohányzás. A cigi a fogkő kialakulását elősegíti, a meglévő fogkövet pedig látványosan (csúnyán) elszínezi. Még egy indokod van, hogy leszokjál! Sokat ront a fogkő-fronton a kávé és a tea. Érdekes, de ebből a szempontból a rendes “angol” tea a legrosszabb. Nagyon gyorsan vissza tudja növeszteni a fogkövedet! Mivel a lepedék a nyálban oldott ásványi anyagoktól “kövesedik meg”, a magas folyadékbevitel előnyös azáltal, hogy csökkenti az ásványi anyagok koncentrációját a nyálban. Magyarul igyál sok folyadékot, de lehetőleg ne valami keményvonalas ásványvizet (amúgy sem olyan egészségesek, mint szeretik hirdetni magukról). Halkan teszem hozzá, hogy a kóla és más szénsavas üdítők magas savtartalmuk miatt nem kedveznek a fogkő kialakulásának, de attól még nagyon egészségtelenek és ártanak a fogaidnak. Azzal sem árulok el nagy titkot, hogy ha a lepedéket mindig alaposan eltávolítod – erre kiválóan alkalmas a fogkefe és fogselyem – nem tud majd kialakulni belőle a fogkő (vagy csak sokkal lassabban). Az alapos fogmosás tehát a fogkő ellen is véd.

A szájsebészetben van még egy oka, hogy szabadulni akarunk a fogkőtől. A fogkő eltávolításával egy csomó baci is eltűnik a szádból, ezért kevesebb szövődményre, jobb sebgyógyulásra számíthatsz a legtöbb szájsebészeti műtét után. Nem utolsó sorban a sebész munkája is könnyebb, ha szép, tiszta körülmények között dolgozhat.

Kép: Sarah Stuart – Harbour Mouth Molars in Dunedin, New Zealand