A fehér gyöngysor története

Szó volt már a fogfehérítésről. Nem elég ha fehér, legyen szabályos is az a fogsor! Fontos különbség a fogszabályozás és a fogfehérítés között, hogy míg a fehérítés csak esztétikai beavatkozás, a szabályos fogaknak ennél sokkal nagyobb a jelentősége. Az össze-vissza álló fogakat nehezebb tisztítani, könnyebben alakulnak ki rendellenes kopások a fogakon, és szélsőséges esetben a rágás is komoly nehézségbe ütközhet miatta.

Az is fontos különbség, hogy a fogszabályozás gyakran hosszú folyamat eredménye, ami nem ér véget a készülék levételével! A fogszabályozás olyan bonyolult és nagy körültekintést igénylő terület, hogy külön szakvizsga kell hozzá.

Meddig kell hordani a fogszabályzót?

Ez igen sok mindentől függ. Felnőtt korban akár évekig is szükség lehet a rögzített készülék hordására. A gyerekek kivehető fogszabályozóját ellenben nem is lehet sokáig hordani, mert a fogaik helyzete gyorsan változik. Különös figyelmet érdemel a fogszabályozó kezelés végén alkalmazott helyben tartó kezelés, mert ez biztosítja a tartós eredményt! Bizonyos esetekben – például az alsó első fogak sorban tartására – olyan rögzítés kellhet, amit soha több nem lehet eltávolítani!

Nem lehetne kivehető fogszabályozóval megoldani?

Van, amit meg lehet. Általában elmondható, hogy a kivehető készülékek inkább gyerekkorban, a fogváltás idején a leghasznosabbak. Léteznek felnőttek számára is ilyen megoldások, de általában azt mondhatjuk, minél idősebb valaki, annál hosszadalmasabb kezelésre érdemes készülnie. Ilyenkor célravezetőbbek a rögzített készülékek.

Nem szeretnék fogszabályzót, mert csúnya!

A szépségért szenvedni kell 🙂 Különben manapság egyáltalán nem ciki a fogszabályzó, sőt! A fogorvosi egyetemen lassan minden második hallgatónak van fogszabályzója. Léteznek igazán szép készülékek, amiket alig lehet látni, sőt, vannak egészen “láthatatlan” megoldások!

Milyen az a láthatatlan fogszabályzó?

Ez egy újabb technika, ami egyre nagyobb népszerűségnek örvend. A “hagyományos” rögzített fogszabályozó a fogakra ragasztott kis zárakból és azokat összekötő drótból áll. A zárak – más néven bracketek – lehetnek fémből vagy porcelánból, ez utóbbi egyáltalán nem feltűnő. A drót viszont mindig fémből van, és ezért látható. A teljesen láthatatlan fogszabályozó ezzel szemben a fogakra húzott vékony, átlátszó fóliából van, amit egész nap viselni kell.

Melyik a legjobb fogszabályzó?

Ha létezne egy fogszabályzó rendszer, ami mindenben a legjobb, akkor a többi nem is létezne! Minden eset más és más, ezért a kérdést úgy érdemes feltenni, hogy neked melyik a legjobb! És erre a fogszabályozó orvos már egyértelmű választ tud adni. A szebb – akár láthatatlan – készülék nem biztos, hogy jobb eredményt tud elérni, itt (is) csak a szépség miatt kell többet fizetni.

Kinek jár ingyen a fogszabályzó?

Magyarországon 18 éves kor alatt az OEP támogatja a fogszabályzást, ezért ilyenkor lényegesen olcsóbb – akár ingyenes – lehet a kezelés. A támogatás nem csak anyagi segítséget jelent, mert ebben az életkorban a kezelés általában rövidebb ideig is tart, mint felnőtteknél. Ha szükséged van fogszabályzóra, és még nem vagy 18, akkor ne halogasd! Ugyanez elmondható akkor is, ha a gyermekedről van szó.

Fogszabályzáshoz mindig kell fogat húzni?

Nem feltétlenül. Két esetben szoktuk a fogszabályozást foghúzással kezdeni: ha annyira kevés a hely a fogaidnak, hogy egészen biztosan nem fognak szépen elférni egymás mellett, akkor 1-1 fogat fel lehet áldozni a cél érdekében. Ezek a legtöbbször a kisőrlő fogak, mert a rés zárása után a hiányuk egyáltalán nem lesz feltűnő. A másik fogszabályozáshoz köthető foghúzás a bölcsességfogakat érinti: a ki sem nőtt bölcsességfogak könnyen “elronthatják” a fogszabályozás eredményét, ezért érdemes őket a kezelés kezdetén – megelőzés képpen – eltávolítani.

Nincs valami megelőzés a torlódott fogak ellen?

Mivel a fogak formája, mérete, sőt, állása is genetikailag meghatározott, a fogszabályozó gyakran “örökletes” a családban. Vannak azért trükkök, amik picit segíthetnek! A szoptatás az első lépés a (gyermek) szabályos fogai felé! Léteznek úgynevezett trénerek, amik az állcsontok fejlődését és a rágóizmok erejét irányítva kisgyerek korban jó megelőzést jelentenek. Fontos kitérni az újszopásra és a cumira, mert egyik sem a szép fogazat záloga a gyermekek esetében. A tejfogak egészsége többek között azért is fontos, mert a túl korán kihúzott/letört tejfogak miatt gond lehet a későbbiekben a maradó fogak elhelyezkedésével.

Ha van olyan ismerősöd, akinek kuszák voltak a fogai, de mostanra szép, szabályosa a mosolya, akkor tudhatod, hogy sok munka áll mögötte. A sztárok is gyakran folyamodnak ehhez a megoldáshoz, sőt, van aki büszkén viseli a hatalmas, feltűnő készüléket, akár aranyból is. Igaz, ők általában rapperek…

Kép: Chesire Cat (Alice Csodaországban) – The Disney Wiki

Állítólag…

Több posztban is szóba kerültek már a fogászattal, fogakkal kapcsolatos tévhitek. Olyanok ezek, mint a gyomnövény: könnyen gyökeret vernek (a fejekben), de kiirtani szinte lehetetlen őket. Ezúttal a leggyakoribb tévhiteket próbálom meg gyökerestül kirángatni 🙂

Az esti fogmosás után is szabad almát enni

Az alma a leggyakoribb, de más gyümölcsökkel és egészséges ételekkel is felmerül időről időre ez a tévhit. Sajnos hiába egészséges a legtöbb gyümölcs, a bennük lévő savak miatt kifejezetten káros őket az esti fogmosás után fogyasztani. Általában elmondható, hogy az esti fogmosás után már semmilyen étel és ital nem javasolt (kivéve a csapvizet).

A kóla feloldja a fogakat

Az erős savak tényleg ártanak a fogzománcnak, de azért nem fognak elolvadni a kólától a fogaid. (Ha igazán-igazán sokat iszol, valóban rengeteg káros hatással számolhatsz, ezért inkább ne teszteld a határaidat!) Sajnos a sokkal egészségesebbnek tartott gyümölcslevek a fogaid számára éppen olyan károsak lehetnek, mint a rettegett kóla.

Tudom, hogy a kóla káros, ezért utána gyorsan fogat mosok.

A savas italok – és nem csak a kóla – káros hatását csak fokozza, ha közvetlenül utánuk fogat mosol! A savtól felpuhult fogzománc sérülékenyebb, ezért a legjobb, ha az ilyen „bűnöket” nem egy pánikszerű fogmosással teszed jóvá. Ha már kólát iszol: nem szabad egész napra beosztva, kortyolgatva inni, inkább gyorsan essél túl rajta! És utána egy óráig ne mossál fogat!

Fogfájásra legjobb a pálinka

A tömény italok nem nyugtatják, inkább irritálják a fájós, gyulladt fogakat. Az enyhülést ebben az esetben az alkohol bódító hatása hozza el. Az ókorban tényleg csak borba lehetett fojtani a fogfájást, de ma már sokkal jobb fájdalomcsillapítók léteznek. Inkább azokat válaszd!

Az aszpirint szopogatni kell

A fogfájás annyira elviselhetetlen tud lenni, hogy még ez a nyilvánvalóan fájdalmas tévhit sem akar kimúlni. Az aszpirin savas hatása miatt csúnya, mély sebeket okozhat a szádban, ezért a fájós fog mellett tartani, hosszasan szopogatni kifejezetten tilos! Ráadásul az íze sem jó.

Elektromos fogkefe mellett nem kell fogselyem

Sajnos még nem találtak fel olyan elektromos fogkefét, ami mindent megcsinál helyetted. Alapszabály, hogy elektromos fogkefével is lehet jól és rosszul is fogat mosni! A fogselyem használatát még előbbi esetben sem helyettesíti, mert vannak olyan szoros fogközök, ahová a fogkefe fejével nem tudsz bejutni.

A bölcsességfognak nincs gyökere

A bölcsességfogak (többnyire) becsületes rágófogak, de sokaknál nem férnek el rendesen – mert az emberek állkapcsa ma kisebb, mint 10.000 évvel ezelőtt volt. A bölcsességfogak emiatt gyakran kerülnek eltávolításra gyökérkezelés helyett, de a legtöbbnek nem csak hogy van gyökere, de az elég szabálytalan is szokott lenni.

Csak akkor kell fogorvoshoz menni, ha fáj a fogam

Szintén egy igen káros tévhit! A lehető legrosszabb ötlet kivárni a fogfájást! Az orvosnak és neked is sokkal nehezebb dolgod lesz, ha az utolsó pillanatban fordulsz segítségért. A rendszeres, évenkénti ellenőrzésnek köszönhetően a legtöbb kezdődő probléma könnyen és gyorsan kezelhető, neked pedig nem kell gyomorgörccsel és fájdalomcsillapítókkal készülnöd a rendelőbe.

A WC közelében tartott fogkefére rárepülnek a bacik

A WC-vel egy helyiségben tárolt fogkefének semmi baja nem lesz (extrém eseteket kivéve). A legjobb, ha a fogkefét fejével felfelé, nyitott helyen tárolod, például egy pohárban. A vizesen elzárt fogkefe ellenben kitűnő táptalajt jelent a baciknak, és rövidesen sokkal fertőzöttebb lesz tőle, mintha belemártogatnád a WC-be…

A gyökérkezelés nagyon fáj

Minden eset és minden ember más, de ma már egyáltalán nem törvényszerű, hogy a gyökérkezelés erős fájdalommal járjon. Ugyanez elmondható a bölcsességfog eltávolításról, és a fogbeültetésről is.

Allergiás vagyok a lidokainra

Az allergiát sosem szabad félvállról venni, de a lidokain allergia rendkívül ritka. Ha a fogászati érzéstelenítés során szívdobogást, szédülést tapasztaltál, az nem a lidokain, hanem a gyógyszerben lévő adrenalin hatása volt, és szerencsére nem jelenti azt, hogy allergiás vagy az érzéstelenítőre.

Az amalgám tömés mérgező, mert kioldódik a fogból

Erre azt szoktam mondani, hogy nem ritkák a 20-30 éves amalgám tömések. Ha ezek tényleg feloldódnának a szádban, akkor ennyi idő alatt már rég elfogytak volna, mint a savanyú cukor. Az amalgámból mai tudásunk szerint csak akkor „szökhet ki” a higany, amikor a tömés készül, vagy amikor kiszedik a fogadból. Ilyenkor megfelelő óvintézkedések kellenek – de azért nem kell félned az amalgámtól.

Kép: www.findinnovativehelthcare.com – magyarítva