Tsino-San

A rendelői csapat máik elmaradhatatlan tagjáról lesz most szó. Ő a fogászati asszisztens. Vagy dentálhigiénikus? Magyarul klinikai fogászati higiénikus. Pedig mennyivel jobban hangzik a szájszépész!

Minden orvosnak szüksége van segítségre, a különbség csak az, hogy miben 🙂 Az asszisztensnek számos feladata van, kezdve az anyagok és műszerek kikészítésétől egészen az anyagbeszerzésig. A dentálhigiénikus szakma az asszisztens „továbbfejlesztése”, ők már a szájhigénés kezelésekben aktív szerepet vállalnak. Ez annál is fontosabb, mert a fogorvos fogkövét is le kell néha szedni valakinek!

Az asszisztens fogorvosnak tanul?

Gyakori tévhit, hogy az asszisztens igazából fogorvos tanuló. Valójában két külön szakmáról van szó. Az asszisztensek OKJ-s képesítéssel tudnak dolgozni, a fogorvos egyetemisták nem rendelkeznek ilyen „jogosítvánnyal”. Néha azért előfordul, hogy valaki az egyetem mellett asszisztál egy ismerős fogorvosnál, hogy jobban megismerje a rendelői helyzeteket és egy kis pénzt keressen.

Csak lány lehet fogászati asszisztens?

Egyáltalán nem 🙂 Egy népszerű vígjátékban vicces helyzetek forrása volt a doktornő és férfi asszisztense, de a valóságban ez egyáltalán nem ennyire extrém. Tény, hogy az asszisztensek jelentős többsége nő, ez hagyományosan egy női szakma.

Sokat kell tanulnia az asszisztensnek?

A legtöbb iskola 1 éves, ez elméleti és gyakorlati képzést jelent. Az iskola után kezdődik az „igazi tanulás”, mert minden fogorvos más és más, és nagyon egyediek az elvárások. Az asszisztens tényleg az orvos jobb keze, ezért sok kis egyéni rigolyát kell megtanulnia, mire tényleg ki tudja találni az orvos gondolatát! Aki még ez után sem fáradt bele a tanulásba, visszaülhet az iskolapadba a dentálhigiénkus képzésre, ami további fél évet jelent. Sajnos ezek az iskolák fizetősek, így már a kezdéskor kell némi elhivatottság a jelentkező részéről!

Egy orvosnak egy asszisztense van?

Ez nem kötelező. Nagyobb rendelőkben több fogorvos és asszisztens dolgozik együtt, nem mindig ugyanannak kell asszisztálni. Ennek az a fő hátránya, hogy az asszisztenseknek több orvos szokásait kell fejben tartani. Ráadásul mind emberek vagyunk: van, akivel jobban, van, akivel kevésbé szeretünk együtt dolgozni. Léteznek olyan orvosok is, akik egyszerre több asszisztenst foglalkoztatnak.

Az asszisztens a fogorvos barátnője?

Sajnos ez gyakori sztereotípia. Mint minden munkahelyen, egy rendelőben is előfordulhat magánéleti kapcsolat, de ez egyáltalán nem jellemző. Mivel a fogorvos az asszisztensnek nem pusztán kollégája, hanem főnöke, ezért a munkahelyi romantika soha nem nevezhető szerencsésnek.

És ki kezeli az asszisztens fogait?

Legjobb esetben az az orvos, akivel együtt dolgozik 🙂 Az asszisztensnek persze nem kötelező „beülni a székbe”, előfordul olyan is, hogy egy másik kollégához jár fogorvoshoz.

Én jobban szeretném, hogy az orvos szedje le a fogkövemet. Lehet ezért szólni?

Természetesen! A denláthigiénius nagyon sokat tanult azért, hogy ezt a kezelést végezhesse: sokszor több ilyen irányú gyakorlata van, mint magának az orvosnak! Ennek ellenére nyugodtan szóljál, ha inkább az orvosod „kezében” érzed magad biztonságban! Senki nem fog megsértődni 🙂

Miért lesz valaki fogászati asszisztens?

Ahogy az orvosok esetében is: ezt tőlük kell megkérdezni! Az asszisztensé egy klasszikus segítő szakma: ha valaki szeret emberekkel foglalkozni, és segíteni másoknak, itt jól fogja érezni magát. Az is fontos, hogy szeresse a tisztaságot, és ne féljen a vértől 🙂

Kép: Jodie Gasson – Onlytease.com

Mi van doki?

Fontosak a betegségek, de a fogászat nem csak ezekről szól. Ahogy szoktuk mondani, a fogakhoz általában egy ember is tartozik 🙂 Az elkövetkező néhány posztban bemutatnám, kikből áll egy fogorvosi „csapat”.

A fogorvos talán a legfélelmetesebb orvos-fajta. Nem volt ez mindig így! Egész egyszerűen azért, mert sokáig nem is léteztek külön „fogdokik”. A XIX. században az orvoslás két fő területe a belgyógyászat és a sebészet volt, a fogak betegségeire nem fektettek nagy hangsúlyt. Az első magyar Fogászati Intézet 1890-ben nyitotta meg kapuit. Vezetője Árkövy József volt, akit méltán nevezhetünk a magyar fogorvoslás megteremtőjének. Nem volt okunk szégyenkezni: ezzel egész Európában igen előkelő helyen álltunk a fogak gyógyítását illetően! Önálló fogorvosi képzés csak az 1950-es évektől létezik Magyarországon, addig az általános orvosok tehettek fogászati szakvizsgát, ha erre a területre vetődtek.

A fogorvos csak a fogakhoz ért?

Régen volt egy mondás az orvosi karon, hogy „fogász – jogász – nem doktor”. Szerencsére ez egyáltalán nincs így. A fogorvosok a képzésük során a legtöbb általános orvosi tantárgyat tanulják, persze ezeken kívül nagy számú fogorvosi tantárgyuk is van. Önhittebb kollégák egyenesen azt tartják, hogy a fogorvos mindent tud, csak a fogakról még többet 🙂 A fogorvosok sokszor működnek együtt más területek orvosaival, tájékozottnak kell lenniük azokban az általános betegségekben, amikkel a rendelőben találkoznak. Fontos azonban, hogy a fogorvos nem bírálhatja felül más szakorvos döntését (és ez fordítva is igaz)!

Véralvadásgátlót szedek, de fogorvoshoz megyek. Most mi lesz?

Gyakori probléma, hogy egy gyógyszer veszélyt jelenthet a tervezett fogorvosi kezelés során. A véralvadásgátlók mellett leggyakrabban a csontritkulásra adott gyógyszerek jelentenek kockázatot. Nincs más teendőd ilyenkor, mint elmondani az orvosodnak, hogy mit és miért szedsz! Sose hagyd ki a gyógyszert a kezelés miatt! A fogorvosod eldönti, hogy el tudja-e végezni a kezelést, vagy változtatni kell valamit. Ilyenkor legjobb, ha az a szakorvos módosít a kezeléseden, aki a gyógyszert eredetileg felírta.

Minden fogorvos szakorvos?

Nem, a fogászaton belül is vannak elkülönült szakterületek. Ezeknek a művelőit nevezzük valamilyen szakorvosnak. A legtöbb fogászati beavatkozást, mint például tömés vagy korona készítését, fogak kihúzását bármely fogorvos el tudja végezni. Vannak olyan helyzetek, amikor célszerűbb az adott terület szakorvosához fordulnod egy problémával, ilyen lehet például egy bonyolultabb bölcsességfog eltávolítás a szájsebészeten, vagy a fogszabályozás.

A fogorvos bármilyen gyógyszert felírhat?

Gyakori kérdés; és ahogy sejted is, a válasz nem. Vannak olyan gyógyszerek, amiket csak az adott terület szakorvosa írhat fel. A fogorvosok leggyakrabban fájdalomcsillapítót és antibiotikumot szoktak felírni, a fogamzásgátlódra inkább a nőgyógyásztól kérjél receptet 🙂

Miért lesz valaki fogorvos?

Gondolom erre minden kollégának más és más a válasza. Nem gyakori, hogy egy gyerek az óvodai farsangon fogorvosnak öltözzön, de már találkoztam olyan 10 éves fiúval, aki napra kész volt a fogászati gépek és anyagok világában! Én személy szerint sok jó dolgot fel tudnék sorolni a fogászat mellett, de mind közül számomra a legfontosabb a napi sikerélmény. A fogorvos akár igen nagy fájdalmakat tud gyorsan és hatásosan kezelni, de egy szép tömés vagy korona is mosolyt csalhat a páciens arcára. A mi területünkön is vannak hosszú távú eredmények – elég jó példa erre a fogszabályozás, vagy akár egy implantációs pótlás készítése – de soha nem telik el úgy nap a rendelőben, hogy azt érezném: ma nem volt értelme bejönni ide!

Mennyit kell tanulnia egy fogorvosnak?

A fogorvosi diplomát 5 éves egyetemi képzés után lehet megszerezni, a legtöbb szakvizsga 3 év további elméleti-gyakorlati tanulást jelent – ezek a rezidens évek. Természetesen a jó pap is holtig tanul, és a fogorvosoknál sincs másként: a szakma fejlődik, új gépek, anyagok jelennek meg. Minden fogorvos kötelezően továbbképzésekre jár, ahol tájékozódik a szakma legújabb vívmányairól. Ezen a területen nem elég az „évek meg a rutin”.

A fogorvos be tudja tömni a saját fogát?

Szintén régi mondás, hogy a cipésznek lyukas a cipője, de a fogorvos kollégák általában vigyáznak a fogaikra. A régi főnököm imádott fogat mosni, ha volt 5 perce két beteg között, gyakran kiszaladt a mosdóba egy kis fogápolásra 🙂 Több olyan kollégát is ismerek, aki készített magának egyszerűbb dolgot – tömést, ideiglenes koronát – de olyanról nem tudok, aki kihúzta volna a saját fogát. Szerencsére a fogorvosok sok kollégát ismernek, így mindig tudnak kihez fordulni a fogas gondjaikkal. Betegként viszont egyáltalán nem egyszerűek a kollégák: szeretnek minden apróságról tudni, és abba jól bele is szólni…

Mint látod, mi is emberek vagyunk: nem vagyunk – annyira – félelmetesek! Sőt, végezetül elárulhatok egy titkot. Sok fogorvos maga is félve ül be kezelőszékbe!

Kép: www.premierdentalceramics.com

Mi ez a folt?!

A rák talán a legrettegettebb betegség napjainkban. Sajnos a rák – a hámszövet rosszindulatú daganata – akár a szájban is megjelenhet. Minden fogorvosnak feladata, hogy a hozzá érkező betegeket szájüregi rákszűrésben részesítse. Ez nem szerepel az árlistán, olyan természetesnek (kéne) lennie, mint a köszönésnek! A szájüregi rák nem annyira elterjedt, mint a sajtóban nagy hírveréssel övezett mell- vagy prosztatarák, de egyáltalán nem lebecsülendő a veszélye! A mai posztban ijesztgetés helyett hasznos tanácsokat szeretnék adni. A legelső szűrőállomás ugyanis te magad vagy!

Mit tehetnék én a szájüregi rák ellen?

Nagyon sokat! A szájüregi daganatok előfordulása szorosan összefügg a dohányzással és a túlzott alkohol fogyasztással, elvégre mindkét károsító tényező először a szádon halad át. Ha leteszed a cigit, azzal nem csak a tüdődnek okozol megkönnyebbülést, de a szájnyálkahártyád és a fogaid is boldogabbak lesznek. Az alkohol helyzete kicsit bonyolultabb: a tömény italok veszélyesebbek, mint a sör, és az ital minősége sem mindegy. A drágább italok tisztább összetevői nagyobb biztonságot jelentenek. Érdekes megfigyelés, hogy a rendszeres, csekély mennyiségű alkohol fogyasztás (pl. esténként egy pohár bor) nem emeli a daganatos kockázatot. A csekély mennyiség mindenkinél mást jelent, ezért pontosítanék: 5dl sör, VAGY 2dl bor, VAGY 0,5dl tömény EGY NAPRA.

Megharaptam az ajkamat, és nőtt rá egy csomó. Ez már rák??

A daganatok a legritkább esetben jelennek meg egy konkrét behatás következtében. Ha emlékszel, hogy megharaptad valahol a szádat, és ott hamarosan fájdalmas dudor nőtt, akkor valószínűleg megsértettél egy kicsi nyálmirigyet (ezek mindenhol ott vannak a szádban). A nyálmirigyből nem tud kijutni a nyál, ezért nő meg pár napon belül. A jelenséget gyakran fájdalom is kíséri. Veszélytelen, de zavaró jelenség, a neve mucokele. Ha nem múlik el magától, érdemes lehet sebészileg eltávolítani (pici, gyors beavatkozás).

Van egy sötét folt a számban, amit eddig nem vettem észre. Melanoma?

A szájban is előfordulnak (ritkán) anyajegyek. Ha mindig is ott volt, és nem változik a mérete, a foltocska valószínűleg nem jelent bajt. Ha sérülés után jelent meg a fekete folt, könnyen lehet, hogy egy kis bevérzés maradványa: hamar meggyógyul magától. Az amalgám tömések készítése során előfordulhat, hogy egy kis szemcse az íny alá kerül, és tetoválásként örökké megmaradt a nyoma. Az amalgám tömések visszaszorulásával ezek ma már egyre ritkábban láthatók. A növekvő, alakját változtató, esetleg vérző foltok azonban okot adnak aggodalomra! Ilyenkor fontos mielőbb szájsebészhez fordulni!

Fogorvosnál jártam, és utána egy fájdalmas folt jelent meg az ínyemen. Fertőzés? Daganat?

Alighanem egy aftához „van szerencséd”. Az afta nagyon fájdalmas, ezért kellemetlen, de általában veszélytelen elváltozás, ami magától is hamar meggyógyul (többnyire). Gyakran fogorvosi kezelés, vagy stresszes időszak után jelenik meg. Jellemzően nem friss fertőzés, hanem az immunrendszered átmeneti „megingása” van a háttérben. Ebben hasonlít az ajakherpeszhez, ami a korábban valahol összeszedett „szunnyadó” vírusok fellángolásától szokott kiújulni. Az afta gyógyulását a helyi fertőtlenítés segíti, jó szolgálatot tesznek az antibakteriális szájvizek. A herpesz ellenes kenőcsöket csak a herpesz megjelenésének első gyanújakor tudod igazán eredményesen használni.

Fehér folt van az ínyemen, ami nem jön le. Ez micsoda?

Minden szokatlan elváltozást érdemes megmutatnod a fogorvosodnak, de akár egyből szájsebészhez is fordulhatsz. A fehér foltok a legváltozatosabb kórképekhez tartoznak, amiknek egy része rákmegelőző állapot lehet. Az ilyen elváltozásokból néha rosszindulatú daganat alakulhat ki, ezért érdemes mihamarabb utánajárnod a dolognak! Szerencsére a legtöbb esetben elegendő a rendszeres ellenőrzés, nem kell egyből fájdalmas beavatkozásokra készülnöd!

Azt mondták, szövettani vizsgálat kell. Nagy a baj?

Minden olyan elváltozást, amit a szádból (vagy máshonnan) sebészileg eltávolítanak, és nem lehet egyértelműen tudni, hogy milyen szövetről van szó, mikroszkópos módszerrel szakembernek meg kell vizsgálnia. Ez egy rutin dolog, nem kell pánikba esni miatta! Ha valami rossz dolog derülne ki a vizsgálaton, arról mindenképpen értesíteni fognak, de az esetek többségében semmi bajra nem kell számítanod. A szövettani vizsgálat azért fontos, mert még a legnagyszerűbb sebész sem tudja 100% pontossággal megmondani, hogy mit vágott ki, és ilyen esetekben az elővigyázatosság mindenkinek az érdeke.

Mint látod, a legtöbb szájüregi elváltozás veszélytelen, de jobb félni, mint megijedni! Ha szokatlan dologra leszel figyelmes a szádban, ajkadon, nyelveden, érdemes – már csak a saját megnyugtatásodra is – szájsebészhez fordulni. Sokat segít, ha átgondolod a következőket: Mindig itt volt? Mindig ilyen volt? Emlékszel, hogy mitől jelent meg? Fáj? Vérzik? Növekszik? Ha a családban volt daganatos betegség, vagy neked volt korábban valamilyen daganatod, azt ugyancsak fontos egyből elmondani az orvosodnak!

Kép:  „Beszéljünk róla” poszter – Budapesten a Semmelweis Egyetem Fogorvostudományi Karának, Fogászati és Szájsebészeti Oktató Intézete a Magyar Rákellenes Ligával közösen folyamatosingyenes szájüregi rákszűrést szervez.

A szűrés helye: 1088. Budapest, Szentkirályi u. 40.,Fogászati és Szájsebészeti Oktató Intézet, előzetes bejelentkezés alapján.

Bejelentkezés, előjegyzés: +36 1-3176600/60744

Jön a szuri!

Ma se lesz vérengzés, mégis újabb „rettegett” beavatkozás kerül terítékre. Az injekciótól, becsületes nevén szuritól, szinte mindenkinek görcsbe rándul a gyomra, pedig ez a legjobb dolog, ami a fogászatban az elmúlt száz évben történt!

Már a régi görögök is… szerették volna valahogy elzsibbasztani a fájós fogakat, de abban az időben csak a bor nyújtott némi enyhülést. És ez így maradt egészen a XX. századig! Az első modern, fogászatban is használt érzéstelenítő szert, a Novocaint 1905-ben szabadalmaztatták. Voltak előtte próbálkozások a kéjgázzal és a kokainnal is, de ezek egyéb területeken futottak be „fényes karriert”…

A viccesen „Új-kainnak” elkeresztelt Novocainnak már csak történelmi jelentősége van. Helyét mára korszerűbb szerek vették át, mint a közismert Lidocain, és a sokféle gyári néven előforduló Ultracain*.

Nem lehetne érzéstelenítés nélkül?

Dehogy nem! A kisebb töméseket általában fájdalommentesen el lehet készíteni, mert a fogak zománc rétegében nincsenek érző idegek. A már nem élő fogakon végzett kezelések, például a gyökértömés is elvégezhető érzéstelenítés nélkül. Foghúzásnál, műtéteknél viszont nem szoktam javasolni a szuri elhagyását, érthető okokból.

De én allergiás vagyok a Lidocainra!

Gyakran halljuk ezt a mondatot a rendelőben, és mindig komolyan is vesszük. Az allergia igen veszélyes lehet. Szerencsére a valóságban elképesztően ritka a Lidocain allergia. A leggyakrabban tapasztalt kellemetlen mellékhatások a szívdobogás, izzadás, néha ájulás. Ezeket nem a Lidocain, hanem az érzéstelenítőben lévő (igen kis mennyiségű) Adrenalin okozza. A „stressz hormon” jelenlétét sokan megérzik, amit csak fokoz a szuritól való félelem. Ha volt már hasonló rosszulléted fogászaton, nem kell allergiára gyanakodni, ez természetes jelenség. Ugyanakkor erről is szóljál a fogorvosodnak kezelés előtt, mert jobb, ha tudja, mire számíthat!

Akkor én nem kérnék Adrenalint…

Máig vita tárgya, hogy van-e haszna Adrenalin nélküli érzéstelenítőt használni azoknál a betegeknél, akik erre fokozottan érzékenyek. Az Adrenalin erős érszűkítő, ezért megakadályozza, hogy a véráramlás „elvigye” az érzéstelenítő anyagot arról a helyről, ahol dolgozni szeretnénk. Ezzel többszörösére növeli az injekció hatásának erősségét és időtartamát. A tudomány mai állása szerint a fogászati érzéstelenítőkben használt Adrenalin mennyisége olyan kicsi – elmarad a tű látványa által kiváltott saját Adrenalin felszabadulás nagyságától – hogy nincs valódi értelme elhagyni azt a fogászati érzéstelenítőkből.

Terhes vagyok. Árthat az érzéstelenítő a babának?

Jó hír, hogy a fogászati érzéstelenítők használata teljesen biztonságos a terhesség alatt. Ennek ellenére mindig szólj az orvosodnak, ha terhes vagy, mert vannak olyan kezelések, amiket nem javasolt ilyenkor elvégezni!

Hiába kaptam több injekciót, mégis fáj! Ez hogy lehet?

Sajnos a gyulladt fogak fájdalomküszöbe jóval alacsonyabb a normálisnál, ráadásul az érzéstelenítő szerek kevésbé hatásosak a gyulladás miatt. Vannak olyan – ritka – esetek, amikor egy gyulladt fog egyáltalán nem zsibbasztható el. Ilyenkor vagy a gyorsaság, vagy a gyulladás előzetes kezelése lehet a megoldás. Ezek a problémák gyakran az éjszakai ügyeleten jelennek meg, mert a sokáig halogatott kezelés egyben a legfájdalmasabb kezelés is szokott lenni. Tanulság: sose várd meg, amíg „rendesen” fájni kezd a fogad!

Hány injekciót kaphatok?

Az érzéstelenítő szerek nagyon biztonságosak, ezért nyugodtan lehet kérni „repetát”, ha nem zsibbadtál el eléggé. Akár 12 ampulla Lidocain-Adrenalin is beadható egy felnőtt embernek, de ezt sok tényező befolyásolja! Ha valamilyen betegséged van, például szívritmuszavar, az csökkenti a biztonságos mennyiséget! Ugyanígy más megítélés alá esik egy 100 kilós testépítő, mint egy 50 kilós fotómodell.

Én már a szúrástól is félek! Erre nincs megoldás?

Létezik Lidocain spray és zselé, amivel magát a szúrást is elviselhetőbbé tudjuk tenni. Ha tartasz a szuritól, nyugodtan szóljál az orvosodnak, mert ezekkel a „kegyszerekkel” picit tudunk segíteni. A másik fontos tényező az orvos maga, ezért ha fájdalmas volt az injekció, mindenképpen szóljál érte, mert a visszajelzésektől az orvos is egyre ügyesebb lesz!

Mikor múlik el az injekció hatása?

Nagy egyéni különbségek vannak, hogy kinek meddig tart a zsibbadás egy fogászati kezelés után. Jó hír, hogy ez a hatás csak érző idegeket érint, ezért valójában nem bénul le a fél arcod (hiába érzed így 🙂 Rágni, étkezni viszont nem javasolt addig, amíg teljesen meg nem szűnik az érzéstelenítő hatása, mert csúnyán el tudod harapni az ajkad és a nyelved, és észre sem veszed a szuri miatt!

Nekem egy professzorom mesélte, hogy neki még volt olyan oktatója (tehát az az orvos elég régen dolgozott), aki az érzéstelenítést „modern divatnak” tartotta. Büszkén hirdette, hogy a fájdalom természetes dolog, ezért sosem ad érzéstelenítőt a betegeinek. Manapság ezzel a hozzáállással aligha lenne népszerű orvos 🙂

Kép:  Dejan Dundjerski – Kislány a fogorvosnál. Shutterstock 158575295

*Az Ultracain márkanév a Sanofi-Aventis tulajdona