Előre a jövőbe!

Sok poszt elején megemlékezem róla, honnan indult az adott fogászati terület, mióta létezik egyáltalán. Gyakran olvashatod, hogy már a régi görgök is… elvégre milyen menő, hogy egy ősi tudás birtokosai vagyunk! Ráadásul tényleg rengeteg dolgot kitaláltak már az ókorban.

De a tudomány és technika fejlődése nem állt meg, sőt! A fogászat rendkívüli fejlődésen megy át napjainkban, csak győzzük fizetni a sok technikai áttörést. Vannak olyan kérdések, amik egyenesen a sci-fi világába kalauzolnak minket, ezért nem árt szót ejteni a fogászat jövőjéről.

Mikor lehet végre visszanöveszteni a fogakat?

A leggyakoribb kérdés! A genetika és őssejt-kutatás egyik nagy ígérete, hogy eljön az idő, amikor fogászati implantátumok helyett saját őssejtből tenyésztett fogcsírát ültetünk be az állcsontba. Hatalmas áttörést jelentene ez a szakma számára, elvégre így hosszú távon szinte minden fogászati problémát orvosolhatnánk! Elég lenne kihúzni a rossz fogakat, és már nőne is helyette az új. Az őssejtek valóban képesek erre, és ma már tényleg lehetséges fogcsírát “tenyészteni” – patkányokon legalábbis meggyőző a dolog – de van egy bökkenő. Az ember fogváltása igen bonyolult szabályozás szerint történik. A tejfogak pontosan “tudják” mikor kell kiesniük, és a maradó fogak is “be vannak programozva”, hogy mikor jött el az ő idejük. Ezt a szabályzást még nem is értjük teljes egészében. Igen nehéz feladat lesz elhitetni azzal a fogcsírával, hogy újra 8 éves vagy, és itt az idő kinőnie. Aztán még járhatsz fogszabályozásra is, mert korántsem biztos, hogy jó helyre sikerül neki kibújni…

Öngyógyító fogak?

A fogzománc nem tartalmaz élő sejteket, ezért egy lyukas fog esetében “gyógyulásról” sajnos nem beszélhetünk. Léteznek olyan anyagok, amik lehetővé teszik a felpuhult, sérült zománc újrakeményedését, de ezek csak nagyon kezdeti szuvasodások esetében működnek. Ha már kialakult a fogban a lyuk, ott nem tudjuk visszanöveszteni a zománcot. Kicsit szerencsésebb a helyzet a fog belső részei esetében, mert itt vannak élő sejtek, amik rendelkeznek – igen csekély – gyógyuló képességgel. Komoly kísérletek vannak abba az irányba, hogy a mélyen sérült, de még élő fogakat meg lehessen menteni a gyökérkezeléstől, mert sajnos a fogbél fertőződése ma még szinte minden esetben ide vezet.

Nyomtatható korona?

Ez sokkal inkább a jelen, mint az eddigiek! A “digitális fogászat” ma már létező technológia. Lenyomat és gipsz helyett kamera és számítógép segítségével is készülhetnek a hidak és koronák. A fogtechnikust semmilyen program nem pótolhatja, de a digitális világ csodájaként elképzelhető, hogy akár egy másik országban dolgozik az a technikus! Elég elküldeni a kamera által rögzített adatokat a laborba, ahol megtervezik a pótlást, és a rendelőben lévő 3D nyomtatóval – vagy jellemzően CNC frézerrel – távolról gyártják le a munkát. Az így készített inlay vagy korona (szerencsés esetben) akár a rendelőben megvárható, nem kell hazamenned az ideiglenes töméssel!

Soha többé fogmosás?

Komoly kísérletek irányulnak abba az irányba, hogy a hagyományos fogmosás helyett elég legyen egy szájvízzel alaposan öblögetni, ami elpusztítja a bacikat és leszedi a lepedéket. Az erre a célra tervezett vegyületek tényleg hatásosnak bizonyultak, és ma már kaphatók olyan szájvizek, amik ezeknek a kísérleteknek az eredményeiből születtek. A rossz hír, hogy a fogmosás teljes “elhagyásához” olyan nagy töménységben kellene alkalmazni ezeket az anyagokat, ami rettentő mértékben megnöveli azok káros mellékhatásait. A fogmosás még jó darabig velünk lesz…

Fogátültetés?

A 80-as években komoly reményeket fűztek a fogátültetéshez. Ez persze nem a baleseti sérültek fogaiból történt volna (mint a szervátültetések esetében), hanem a gyakran semmire se jó bölcsességfogakat szerették volna egy korábban kihúzott rágófog helyére operálni. A gyakorlatban ezek a műtétek nem hoztak tartós sikert, ráadásul egy idegen emberből származó fog esetében az immunrendszer teljes gyengítésével járó kezeléseket sem lehetett volna elkerülni. Mára az implantáció elérhető és biztonságos, ezért a fogátültetés “kiment a divatból”.

Lézeres fogfehérítés otthon?

Itt nem a technológia az elsődleges akadály. Lézer helyett valójában UV fényt használunk, de ezzel együtt egy professzionális fehérítő készülék messze túl drága otthoni használatra. A fogfehérítés során alkalmazott vegyi anyagok azonban csak akkor biztonságosak, ha pontosan betartjuk az előírásokat! Ezt otthoni körülmények között szinte lehetetlen biztosítani, így nem hiszem, hogy egyhamar elterjednének az otthoni “professzionális” fehérítő rendszerek.

Robot doktorok?

Vannak olyan sebészi területek, ahol már ma is alkalmaznak “robotokat”. Ezek a gépek nem maguktól végzik a műtéteket, hanem egy egyénileg tervezett programot hajtanak végre, természetesen orvosi felügyelettel. A fogászat is nagy precizitást igénylő terület, ezért elképzelhető, hogy bizonyos feladatokban idővel robotok is a segítségünkre lehetnek. De éppen úgy, ahogy a technikusnak sem ellensége a számítógép, a fogorvos sem félti (még) az állását a robotok miatt: a diagnózis felállítása és a beavatkozás tervezése nagyon is ember faladat marad. Meg aztán ki szeretne úgy fogorvoshoz menni, hogy egy futószalagon ülő munkadarab válik belőle…? 🙂

Géntechnológia a fogászatban?

A (remélhetőleg) nagyon távoli jövőben elképzelhetőnek tartják, hogy a genetikailag meghatározott betegségeket a születés előtt “kitöröljük” a magzatokból. Sokszor elhangzik a rendelőben, hogy “én vigyázok a fogaimra, de ilyen rossz fogakat örököltem”. Nos, ebben az elképzelt jövőben mindenki szabályos, ellenálló, és persze hófehér fogakkal születne. Nem szabad azonban alábecsülni ezeknek a beavatkozásoknak a kockázatát! Személy szerint remélem, hogy sose jutunk el a hibátlan és egyforma emberek által benépesített “szép új világba”.

Kép: a DeLorean időgép Vissza a Jövőbe filmekből – Universal Pictures

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük