Mindenki szabályos, fehér fogakra vágyik, mert az a szép, az az egészséges. De tényleg így van?
A szépség relatív, minden kornak, helynek megvan az ideálja. A fehér fogak világraszóló divatját Hollywoodnak köszönhetjük. Nem volt ez mindig így, Japánban és a távol-keleten nagy hagyománya volt a fogak feketére festésének (Ohaguro). Nekünk szinte elképzelhetetlen, de ott a 19. századig az előkelő hölgyek és a gésák éjfekete mosollyal számítottak igazán szexinek. A hófehérre „hypózott” fogak éppen olyan távol állnak a természetestől, mint a plasztikai sebészek kése nyomán dúsult keblek, felvarrt ráncok.
Sokan átoknak tartják saját, természetes – sárga, szürkés – fogszínüket; bezzeg másoknak milyen szerencséjük van! A feketék fogai szinte világítanak a sötétben! Volt szerencsém jó néhány fekete bőrű pácienst kezelni, és bizton állíthatom: az ő fogszínük lényegesen sötétebb a nálunk megszokottnál. A titok nyitja a kontraszt. A sötét arcbőrhöz képest a sárga fogak is fehérnek tűnnek. Ezt mindenki kipróbálhatja saját magán: kiadós napozás vagy szolárium látogatás után máris „fehéredtek” a fogaid!
De akkor milyen színűek a természetes fogak?
Volt egy fogfehérítő reklám, ahol az anyuka a színeket tanítja a gyerekeknek, és megkérdezi: Milyen színűek a fogaim? Mire a gyerekek precíz válasza: hááát, sárgás, szürkés… Persze a kívánatos válasz a reklám szerint a hófehér lett volna, amit a hirdetett termékkel biztos varázsütésre el lehet érni 🙂 A fogorvosok és fogtechnikusok egy betűvel és egy számmal adják meg a fogszínt. Az A a sárgás, a B a szürkés, stb, és minél nagyobb a szám, annál sötétebb az árnyalat. Az A3 nálunk egy nagyon elterjedt árnyalat, az A1 és B1 nagyon fehérnek számítanak. Amerikában ezzel még nem lehet „villantani”, volt egy kaliforniai férfi betegem, akinek az A1-es sem tetszett. Meg is mondta, hogy nem szeretne természetes színű koronákat, hiszen ennyi pénzért már lássa mindenki, hogy megcsináltatta a fogait.
Hogy működik a fehérítés? Nem árt a fogaknak?
Minden fogfehérítő lényege ugyanaz: kémiai úton roncsolja a fogzománcba belekötött színező anyagokat, ezzel látványosan fehérebbé téve a fogakat. A professzionális (fogorvosok által is használt) szerek hatóanyaga H2O2, magyarul hidrogén-peroxid, ami erősen maró hatású, ezzel meg is magyaráztuk, miért nem lehet ezeket otthon korlátlanul használni. A népi praktikák sora az ártalmatlan „placebo” hatásúaktól a tényleg működő módszerekig terjed, de ahogy a gyógyszerészek mondják: csak annak a szernek nincs mellékhatása, ami teljesen hatástalan. Némi elszántsággal és szorgalmas használattal az otthoni fehérítő praktikákkal is komoly, akár visszafordíthatatlan károkat lehet okozni, ezért megkérlek, Te ne próbáld ki mindet, amit a neten találsz. A fogorvosok által használt fehérítő anyagokkal is jócskán lehet ártani a fogaknak ha nem megfelelően alkalmazzuk őket: ezért kell pontosan betartani a gyártó utasításait, és ezért kell az orvosi felügyelet még akkor is, ha fekete öves dentálhygiénikus végzi a kezelést. Az már csak hab a tortán, hogy fehérítést eleve csak tiszta és ép fogakon érdemes végezni, ezért az alapos fogkő eltávolítás és a lyukas fogak kezelése mindenképpen megelőzi a fehérítést a rendelőben.
Kell ez nekem?
Azt csak Te tudod 🙂 Mindig azt szoktam mondani, ha valaki fehérebb fogakat szeretne, akkor persze, meg tudjuk valósítani, de nem én döntöm el, mi áll jól Neked. Fontos tudni, hogy a fehérítés az esztétikáról szól, senkinek se lesznek tőle egészségesebbe a fogai. Ugyanakkor biztosíthatlak, a megfelelően elvégzett kezeléssel nem is ártunk a fogaidnak. Érdemes előre gondolkodni mielőtt belevágnál, mert a koronák és tömések színe nem változik a fehérítéssel. Ha látható helyen kell koronákat készíteni, érdemes lehet még a csiszolás előtt elvégezni egy fogfehérítést. Ha vannak elől régebbi tömések, azoknak a cseréje a fehérítés után szükséges lehet, hogy „jól menjenek” az új színhez. Külön téma a gyökérkezelt fogak fehérítése, mert ezek sajnos hajlamosak elszürkülni a gyökértömés után.
Itt is egy kicsit, ott is egy kicsit – mindent lehet?
A fogfehérítésnek is vannak korlátai. Ha a fogak között színbeli eltérés van, a különbség a fehérítés után is látható marad. A zománcban látható elszíneződések, gyógyszerek okozta foltok sem tűnnek el teljesen, és ha valakinek jelentős színátmenet van a fogaiban, az is csak világosabb lesz, de megmarad. Gyakori esztétikai panasz, hogy a szemfogak sötétebbek a többinél. A jó hír, hogy ez teljesen természetes jelenség, és mindenkinél így van! Néha még fogpótlásoknál is picit sötétebbre vesszük a szemfogakat, mert ezzel igazán természetes hatást lehet elérni. Fehérítés után sem lesz a szemfog ugyanolyan, mint a többi, de a különbség kevésbé észrevehető a „nagy fehérségben”.
Aztán persze vannak olyan esetek, ahol a puszta fehérítéssel már nem lehet elérni a kívánt színhatást. Az amalgám tömések hajlamosak anyagában is szürkére színezni a fogakat, ezt szinte lehetetlen eltüntetni. Aki villódzó hollywoodi mosolyra vágyik, de D4-es fogszínnel vág neki a feladatnak, és napi két liter kávé is lecsúszik mellé, annak sajnos nem biztos, hogy pusztán fehérítéssel teljesülhet a vágya. Ilyen esetekben más megoldások jönnek szóba. A porcelán koronák és a náluk még jobban csengő héjak bármilyen mértékű színváltoztatást lehetővé tesznek, ráadásul a fogak formája, kis mértékben az állása is megváltoztatható velük, de ezeknél sok más szempont is felmerül. Egy másik poszt alkalmával részletesen mesélek majd róluk.
Kép: Ohaguro – Dental Dynamics Online